A vártnál nagyobb az érdeklődés a védőnőket felkészítő méhnyakrák-szűrő program iránt. Az érintett nők 60 százalékának megjelenésére számítanak.
 |
| Ráksejt |
Mint ismeretes, a népegészségügyi programban szerény érdeklődéssel és megjelenéssel zajló országos cervix-szűrés hatékonyabbá tétele érdekében az év elején, egy külső támogató cég által biztosított 20 millió forint ráfordításával, elsősorban a kis települések védőnőinek bevonásával, méhnyakrák-szűrésre felkészítő mintaprogramot indított öt – Nógrád, Zala, Somogy, Tolna és Baranya - megyében az OTH. A felkészítéshez szükséges szakmai munkát a programot támogató Nőgyógyász Onkológusok Társasága vállalta.
A szervezők azzal a reménnyel indították útjára a programot, hogy a nőgyógyász szakrendelésektől távol élő nők számára is elérhetővé tegyék a szűrővizsgálatokat. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy a betegség felfedezésétől való félelem és az időhiány miatt a magyar asszonyok mintegy 20 százaléka jelenik meg rendszeresen a nőgyógyászoknál, 80 százalékuk csak ritkán, vagy egyáltalán nem jutott el a szakrendelésekre.
Ezt a tendenciát támasztották alá a cervix-program eredményességét felmérő, 2005 szeptemberében napvilágot látott adatok is. Eszerint 2003 szeptemberétől az országosan behívott 1 millió 30 ezer nő közül csak 42 ezer 726, azaz a célzott korosztálynak mindössze a 4, 1 százaléka jelent meg a szűréseken.
Az év elején indított mintaprogram nyomán Balassagyarmaton és vonzáskörzetében már be is fejeződött az önként jelentkező védőnők felkészítése; Zalaegerszegen és vonzáskörzetében pedig most zajlik. A másik három dunántúli megyében egyelőre nem ismert a kezdés időpontja. Annyi bizonyos, a megyénként tervezett öt jelentkező helyett kétszer annyi védőnő jelezte részvételi hajlandóságát a térítésmentes képzésre.
Péterfia Évától megtudtuk: a védőnők a két napos szakmai képzést követően, nőgyógyászati gyakorlatokon, folyamatos felügyelet mellett sajátíthatják el a kenetlevételt és a vizsgálatot. Önállóan csak 30 és 100 közötti sikeres kenetlevételt követően kezdhetik meg munkájukat.
Lévén, hogy a kis települések orvosi rendelőiben általában nem lelhetők fel a méhnyak-szűréshez szükséges speciális, egyszer használatos nőgyógyászati eszközök, ezeket térítésmentesen ugyancsak az OTH biztosítja. A vizsgálathoz szükséges nőgyógyászati asztal – Péterfia Éva szerint - az érintett valamennyi háziorvosi praxisban fellelhető, s biztosított a kellő intimitás is. Hozzátette: a zömmel főiskolai végzettséggel rendelkező védőnőknek nem jelenthet gondot a kenetlevétel elsajátítása.
Fontos azonban, hogy mindezt a szakmai protokollok betartásával végezzék. Ezt már dr. Viski Anna, a Kaposi Mór Oktató Kórház patológiai osztályvezető főorvosa mondta, hangsúlyozván: a védőnőknek azt is tudniuk kell, hogy csak akkor jó a kenet, ha a nyakcsatornából és a külső laphámsejtekből egyaránt mintát vesznek, majd mindezt lemezen fixálják.
Viski Anna megerősítette: az utóbbi tíz évben az osztályukra érkezett kenetek száma is azt bizonyítja: a szűrőprogram ellenére is csökken, illetve stagnál a mintavétel, ami azt erősíti meg: az elvártnál sokkal kisebb arányú a nők szűrésen való megjelenése. Úgy véli, a védőnői mintaprogram hozzásegít ahhoz, hogy a fáradságos utazást elkerülve, a kis településeken élő nők is elmenjenek a szűrésekre. Emellett több támogató reklámot remél a médiumoktól, miközben érdekeltté tenné a háziorvosokat abban, hogy a nőknek évente-kétévente legyen cytológiai eredményük.
Ennek szükségességét igazolja, hogy az osztályukra Somogyból 2005-ben nőgyógyászati cytológiára küldött, megközelítőleg 11 ezer kenet vizsgálati eredményének ismerete után, 400-500 nőt kellett további vizsgálatra, illetve kezelésre küldeniük.
Megemlítette ugyanakkor, hogy a sokkal szervezettebb és eredményesebb emlőszűrés alkalmával is találkoznak még olyan nővel, akinél 2-3, olykor 11 centis emlőtumort találnak.
A nagy társadalmi támogatást élvező mintaprogramnak azonban minden pozitívuma ellenére van egy szépséghibája. Péterfia Éva, Viski Anna és Laubené Mészáros Erzsébet, Somogy megye vezető védőnője egybehangzóan állítja: míg az onkológus-nőgyógyászok minden szakmai támogatást megadnak a programban résztvevőknek, addig a nőgyógyászok legtöbbje elutasítja ezt a metódust. Negatív hozzáállásuk a védőnők helyzetét is megnehezíti, hiszen a gyakorlatukat az ő közreműködésükkel tudják csak elvégezni.
Péterfia Éva ezen túlmenően azért sem tartja elfogadhatónak a nőgyógyászoknál tapasztalt passzív rezisztánciát, mert a tapasztalat azt mutatja: a védőnők a kenetlevétel nyomán olyan tünetekre is ráirányítják a figyelmet, amelyek további vizsgálatokat igényelnek. Így tehát nem hogy csökken, hanem mintegy 10 százalékkal nőhet is a nőgyógyászati szakrendeléseken való megjelenés. Az első száz, védőnők által vizsgált nő közül tizenötöt már tovább is küldtek a szakrendelésekre, ötöt pedig közülük meg kellett operálni.
A védőnői szűrés hatékonyságát bizonyítja az is, hogy az általuk végzett kenetlevételnél mindössze 0,5 százalékkal alacsonyabb a méhnyakrák észlelési aránya, mint a komplex nőgyógyászati vizsgálatoknál – hangsúlyozta Péterfia Éva hozzátéve: a tervezett szűrési arány megvalósulásával, évente 500 nő életét, zömmel 35-50 év közötti édesanyát menthetnek meg.
Az esetleges további szűrések beindításáról az egyéves program tapasztalatai alapján döntenek.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!