• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Létrehozni az ország legjobb Sürgősségi Orvostani Klinikáját

Regionális hírek 2021.07.20 Forrás: Semmelweis Egyetem
Létrehozni az ország legjobb Sürgősségi Orvostani Klinikáját

A tervek között szerepel a Központi Betegellátó Épület tetején található heliport beüzemelése.

A Semmelweis Egyetem sürgősségi betegellátási kapacitásának növelése, a társszakmákkal való együttműködés fokozása és a betegek holisztikus szemléletben való ellátása – ezeket sorolja az egyetemi portálon a számára legfontosabb célok közé dr. Varga Csaba, aki május 1-jétől vezeti az egyetem újonnan létrejött Sürgősségi Orvostani Klinikáját. Az igazgató a kaposvári kórház sürgősségi centrumának éléről érkezett az egyetemre, és célja, hogy kialakítsa a szakterületen az ország legjobb klinikáját.

„A mentés és a klinikai, kórházi sürgősségi ellátás külön-külön félkarú óriás, mindkettő egy fontos láncolat része, és úgy nyerhetünk teljes képet egy beteg állapotáról, ha az elejétől a végéig látjuk a folyamatot, és minderre csapatmunkaként tekintünk” – vallja dr. Varga Csaba, akit pályája kezdetén mindkét terület vonzotta. Már pécsi egyetemi évei alatt is mentőtisztként dolgozott, majd aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvosjelöltként is kivonuló mentőorvos volt, később négy évig vezette a kaposvári mentőállomást.

A kezdetekre visszaemlékezve elmondta, már középiskolás korában egyértelmű volt számára, hogy orvos szeretne lenni, de az egyetem megkezdése előtt kihagyott év – amely alatt többek mellett történelmi érdeklődése nyomán a Kis-Balatonnál egy ásatáson is dolgozott – segítette a pályaválasztás további formálódásában. „Mindig is szerettem azt a kihívást, hogy viszonylag kevés információból, kevés tünetből szintetizáljam a nagy egészet, a teljes kórképet. Szintén vonzottak az akut helyzetek, amikor viszonylag gyorsan kell beavatkozni. Emellett mindenképpen olyan szakterületet szerettem volna választani, ami nem egy betegséggel, tünetcsoporttal foglalkozik, hanem az egész emberrel” – ad betekintést miként fordult az aneszteziológia és intenzív terápia felé. Utóbbi szemlélet átadását kiemelten fontosnak tartja az oktatás terén, ezt követte a kaposvári kórházban töltött több mint 16 év alatt is, amely során több száz tutoráltja és több mint negyven szakvizsgázója volt.

Az egyetem új klinikájának vezetőjeként víziója, hogy az ország legjobb Sürgősségi Orvostani Klinikáját alakítsa ki, amihez – mint fogalmaz – rendelkezésre áll egy fiatal és lelkes csapat, köszönhetően elődjének, dr. Berényi Tamásnak, továbbá létszámfejlesztésre is lehetőséget kaptak. Mint hangsúlyozza: a sürgősségi ellátás akkor tud erős lenni, és ezáltal akár terheket is levenni más fekvőbeteg-intézmények válláról, ha integratív szemlélettel működik.

Ez a terület nagymértékben függ a diagnosztikai lehetőségektől, valamint a háttérszakmák széleskörű elérhetőségétől, szakmai felkészültségétől, amihez az egyetem nagyon jó alapokkal szolgál. A tervek között szerepel, hogy a meglévő szakmák mellett megjelenjen egyebek mellett a traumatológia, továbbá az intervenciós lehetőségek, vagyis az időfaktor szempontjából legsúlyosabb akut esetek ellátásához szükséges háttér. „A COVID-ellátás kapcsán az egyetem és az SBO nagyon aktívan beszállt az ellátásba, egyre több beteg érkezik ide, és ennek a kihívásnak szeretnénk megfelelni” – mutatott rá. A magas időfaktorú kórképek (pl. trauma, stroke, gasztrointesztinális vérzések) korszerű ellátásához  valamint a szekunder transzporthoz véleménye szerint fontos tényező lenne, ha légi úton is tudnának érkezni a betegek, ezért a tervek között szerepel a Központi Betegellátó Épület tetején található heliport beüzemelése.

Dr. Varga Csaba kitért arra is, hogy az osztály klinikává alakulásával párhuzamosan az önálló oktatási, valamint a tudományos tevékenység is fokozódni fog. „Képletesen szólva egy aranybányán ülünk, óriási lehetőségek vannak a tudományos munkában, ha szintetizálni tudjuk az adatgyűjtést. A sürgősségin jelenleg napi 100-150 beteg fordul meg, ami éves szinten több tízezer ellátást jelent, ebből pedig elegendő adat képezhető különböző betegcsoportokkal kapcsolatos statisztikákhoz” – fogalmazott, hozzátéve: a klinika létrehozása adta lehetőséggel és a létszámfejlesztéssel fokozni tudják a kutatást is.

A három nyelven történő oktatásban más klinikákkal való együttműködésben eddig is részt vett az osztály, a klinikává alakulással önállóan szervezik ezt a tevékenységet a következő tanévtől, megőrizve a fontos kooperációkat.

Dr. Varga Csaba 2004 óta dolgozott a kaposvári kórházban, ahol ő szervezte meg a sürgősségi osztályt, amelyet néhány év alatt III-as progresszivitási szintre akkreditáltak. A váltásban családi okok is szerepet játszottak, két nagy fia már egy ideje a fővárosban él, a közelmúltban pedig legkisebb gyermekét az U18-as jégkorong csapathoz hívták Budapestre. Emellett nagy kihívással tölti el, hogy egy jól működő sürgősségi betegellátó osztály bázisán létrehozhatja az ország második Sürgősségi Orvostani Klinikáját.

Az építkezés, egy szakmai csapat kialakítása az, ami számomra mindig is a legmotiválóbb – emelte ki. Azt vallja, hogy a jó kollégák kiválasztása és helyzetbehozása egy vezető alapvető feladata, aki egyfajta karmesterként koordinál és ad határozott iránymutatást. (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)