Lezárult az egészséges társadalom programja

Lezárult az a projekt, amelynek középpontjában az egészséges társadalom és a jólét, az intelligens technológiák, valamint az élelmiszeripar és az agrár-innováció állt, a Csongrád megyén belüli Szeged–Hódmezővásárhely növekedési zóna fejlesztését megcélozva. A projekt 2015. február 1. és október 31. között valósult meg, mintegy 566 millió forintból. A konzorcium vezetője a Szegedi Tudományegyetem volt.

A Szegedi Tudományegyetem a térség innovációs mozgatórugója: a kutatási módszerek alapja a partnerség. E tapasztalatokat hasznosítva az SZTE úgy kívánja bővíteni külső partneri együttműködéseit, hogy az intézményben felhalmozott tudástőke piaci termékké alakulhasson, a kutatási eredmények pedig hasznosuljanak itthon és a nemzetközi gazdaságban is. A projekt megvalósítása azon alapult, hogy az állami-önkormányzati, a felsőoktatási-kutatási intézmények és a vállalatok együttműködésén alapuló hármas egység (triple helix) modelljét a civil szereplők bevonásával négyszereplőssé (quadruple) bővíti.

A terv ezért kapta “A Szegedi Tudományegyetem quadruple helix modell alapú gazdasági- és társadalmi pozicionálása, a tudástranszfer gyakorlatának a kialakítása a Hódmezővásárhely-Szeged növekedési zónában" címet. A cél a minőségi tudás átvihetőségének és alkalmazásának ösztönzése, és olyan új gyakorlatok kialakítása, amelyek a tudásmenedzsmenten alapulnak - összegezte közleményében az egyetem.

A modell jelentőségét emeli ki, hogy a projektben az SZTE 3 konzorciumi partnere: a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft., a DEAK Kooperációs Kutatási Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, valamint a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata. A 10 szakmai együttműködő szervezet közé tartozik mások mellett a Pick Szeged Zrt., a Richter Gedeon Nyrt., valamint a GE Healthcare.

A projekt az alábbi kutatási területeket érintette: élettudományok, intelligens technológiák és agrárinnováció és élelmiszeripar. A Szegedi Tudományegyetem és konzorciumi partnerei kiváló együttműködéséből fakadóan az alábbi eredmények valósultak meg: elkészült az SZTE Tudásmenedzsment stratégia ipari szereplők körében készített igényfelméréssel és 150 kutató véleményének megkérdezésével.

Az SZTE 25 új kutatási projektet generált, ipari kampányokat bonyolított – ezek során több stratégiai partnerséget kötött és köt a régió jelentős vállalkozásaival. Egyetemünk projekteket kezdeményez és fejleszt a térség vállalataival – ennek támogatására már több céggel kötött megállapodást (pl.: Mediklaszter, National Instruments, Givaudan, Goodwill Pharma, Pick, Biomed). Elkészül az SZTE egyablakos ipari kapcsolati felülete a honlapon, mely segítségül fog szolgálni a partnerségek építésében; valamint elkészül a tudás-parkok kiajánló rendszere, mely a befektetés ösztönzést hivatott szolgálni.

A projekt másik jelentős eredménye, hogy a Szeged-Hódmezővásárhely növekedési zónában az SZTE, mint tudáshálózati központ köré szerveződött egy olyan, külső partneri együttműködési rendszer, amit a komplex tudásmenedzsment úgy tart mozgásban, hogy biztosítja a szellemi potenciál hatékony kiaknázását és a tudástőke bővítését - vagyis a tudástranszfer folyamatokat.

A projektet záró konferencián írt alá együttműködési megállapodást Szeged és Hódmezővásárhely önkormányzata, a Szegedi Tudományegyetem, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselői. A térségi megállapodás célja, hogy a résztvevők az elszigetelt, egyedi projektek helyett összehangoltan fogalmazzák és tervezzék meg fejlesztési elképzeléseiket. Emellett a jövőben a képzésben és szakképzésben is együttműködnek, támogatják és ösztönzik a régióba befektetni kívánókat, valamint a beszállítóvá válást is elősegítik.

Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora arra mutatott rá: Hódmezővásárhely és Szeged külön-külön kicsi városok, főleg akkor, ha nagyobb multinacionális cég keres a helyszínt befektetésre. Viszont a térség – ideértve a határon túli területeket is – már 350 ezer potenciális munkavállalónak ad otthon. Ahhoz viszont együttműködésre van szükség, hogy a régió a "világtérképre szabad szemmel is látható befektetési helyszínként felkerüljön". A rektor elmondta azt is: Szegeden nincsenek nagy, úgynevezett integrátor vállalatok – például járműipari vállalatok -, amelyek körül a fejlesztési zónák Magyarországon ki szoktak alakulni.

Ez nem feltétlenül baj, az viszont bizonyos, hogy a régióban a következő egy évtizedben olyan, Magyarországon eddig még nem látott, de a külföldi országokban már sikeres modell hozható létre, amelyben a tudás kapcsolja össze több ágazat kis- és közepes vállalkozásait. Ezt pedig elsősorban a Szegedi Tudományegyetem testesíti meg.