Újabb lehetőségek nyílnak meg a melanóma, a reumás artritisz vagy a szöveti fibrózisok diagnózisában és terápiás kezelésében.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fehérjekutatóinak eredményei - amelyeket a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg - többek között segítenek tisztázni az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában.
Az ELTE fehérjekutatói, Nyitray Lászlónak (képünkön), az ELTE Biokémiai Tanszék vezetőjének kutatócsoportja az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak megismerését, működésük megértését tűzte ki célul - olvasható az ELTE Természettudományi Karának MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Mint írják, a kutatók eredményei segítenek tisztázni ezen fehérjék szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában, valamint újabb lehetőségek nyílnak meg a melanóma, a reumás artritisz vagy a szöveti fibrózisok diagnózisában és terápiás kezelésében.
A közleményben Nyitray Lászlót, a Biokémiai Tanszék professzorát, a munkacsoport vezetőjét idézik, aki elmondta, hogy az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád - amelyet 20 fehérje, azaz "családtag" alkot - evolúciós szempontból fiatalnak számít, hiszen mindössze néhány száz millió éve jelentek meg a gerincesekben. "Sejtjeinkben betöltött pontos fiziológiai szerepükről még nagyon keveset tudunk, de annál többet a patológiájukról" - mondta, hozzátéve: ha túl sok van belőlük, az különféle betegségekkel hozható kapcsolatba, krónikus gyulladások és rákos áttétek kialakulásában játszhatnak szerepet.
Az eredmények az Európai Biokémiai Társaságok Szövetségének "zászlóshajó" folyóiratában, a FEBS Journal hasábjain jelentek meg.
Mint írják, a kalciumion azon túl, hogy az izmok és az idegrendszer működésének szabályozásában főszereplő, életfontosságú minden sejtünk életében. A sejtekben kalciumion-kötő fehérjékhez kapcsolódnak, amelyek így aktiválódnak és újabb fehérjékkel kapcsolatba lépve ki- vagy bekapcsolhatnak bizonyos működéseket. Az S100 család fehérje-fehérje kölcsönhatásairól azonban eddig keveset tudtunk.
A most publikált munka során a kutatók a fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatának egy fontos tulajdonságát, a fajlagosságát igyekeztek feltárni. Sikerült kidolgozni egy olyan - kompetitív fluoreszcens polarizáción alapuló - biofizikai mérést, amely alkalmas nagyszámú fehérje esetében a kölcsönhatások erősségének kvantitatív mérésére.
A közleményben kiemelik, hogy az ELTE TTK kutatóinak új eredményei az orvosi diagnosztikában és terápiában is komoly előrelépéssel kecsegtetnek, hiszen az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjait fontos diagnosztikai és gyógyszercélpont fehérjéknek tekintik a különféle tumorok, például az áttétképzésre hajlamos bőrrák (melanóma), a krónikus gyulladásos betegségek, mint a reumás artritisz, vagy a szöveti fibrózisok esetében. A teljes cikk itt érhető el
A témáról korábban a Weborvoson