Már dolgoznak Szegeden a nemzetközi projekt kutatói

Sajtótájékoztatón mutatkozott be a Szegedi Tudományegyetemen az a hat kutatócsoport, amely májusban kezdte meg munkáját a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) támogatásával. A nemzetközi projekt első hat kutatócsoportja a szív-, érrendszeri- és anyagcsere-betegségek, a gyulladásos és immunbetegségek, valamint a daganatos megbetegedések területén kezdte meg munkáját - tudósított az egyetem hírportálja.

A szegedi központtal létrejövő, kiválóság-alapú kutató- és szolgáltató központ fő tevékenysége népbetegségek okainak, gyógyításának, diagnosztikájának és prevenciójának kutatása. A kiválósági központ létrehozásának költségvetése 2024-ig 15 milliárd forint, amely az eddigi legmagasabb összegű, magyar koordinációban elnyert Horizont 2020 támogatásból, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kormányhatározat alapján nyújtott hozzájárulásokból, pályázati forrásokból és a részt vevő intézmények – Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Biológiai Központ, European Molecular Biology Laboratory (EMBL) – saját felajánlásaiból áll össze.

Prof. Dr. Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese azt emelte ki, hogy a Szegedi Tudományegyetemen folyó közel 100 éves orvostudományi tevékenység szervesen kapcsolódik a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ azon törekvéséhez, amely a népbetegségek megértését, gyógyítását tűzte ki célul. Az SZTE kutatóközössége évtizedek óta szoros kapcsolatban dolgozik a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal, így kézenfekvő volt, hogy a pályázatot kizárólag az SZBK-val és az ország vezető kutatóhelyével, a Semmelweis Egyetemmel közösen adták be.

– Az SZTE területén egy magas technikai színvonalat képviselő, sejtszintű vizsgálatok elvégzésre alkalmas infrastruktúrát alakítottunk ki, amelybe egy modernebb elektromikroszkóp is helyet kapott. Remélhetőleg szeptembertől újabb SZTE-s kutatócsoportok csatlakozhatnak a HCEMM projekthez, ezzel is javítva az egyetem hazai és nemzetközi láthatóságát, a rangsorokban elfoglalt helyezéseit – fogalmazott az SZTE rektorhelyettese.

– A nyertes munkacsoportok kiválasztása során a legfontosabb szempont a nemzetközi szintű tudományos kiválóság, amelynek alapját nemcsak a tudományos eredmények jelentik, hanem azok társadalmi és gazdasági hasznosulása is. Az elsősorban gyulladásos és immunbetegségekkel, szív-, érrendszeri és anyagcsere betegségekkel, valamint daganatos megbetegedésekkel foglalkozó kutatócsoportok a jelentős anyagi támogatás mellett az EMBL partnerségi programjában is részt vesznek. Az EMBL az élettudománnyal foglalkozó legjobb 5 kutatóintézetek egyike a világon, és mint ilyen, egyedülállóan kiterjedt kutatói hálózattal rendelkezik, és sikeresen von be ipari és pályázati forrásokat – tájékoztatott Bíró Tamás, a HCEMM igazgatója. Hozzátette: a központ 2024-ig a tervek szerint 30 kutatócsoportot fogad be, senior és junior kutatókat egyaránt. A teljes beszámoló itt olvasható