Méhátültetést végeztek a Pécsi Tudományegyetemen - egy juhon

A Humán Reprodukciós Nemzeti Labor (HRNL) meghívására a napokban a Pécsi Tudományegyetemre (PTE) érkezett, és a méhátültetés elméleti hátteréről, illetve gyakorlati megvalósításáról tartott előadást Mats Brännström professzor, a Göteborgi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetője, aki a világ első sikeres méhátültetését végezte. Mint ismert, 2022-ben a Pécsi Tudományegyetem 2,204 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében meghirdetett „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, és a meddőség hátterének komplex vizsgálatára, valamint a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonyságának növelésére fókuszál - tudatta közleményében az egyetem.

Az ember szaporodásának zavara kiemelkedően jelentős orvosi és társadalmi probléma: Magyarországon a meddőségi problémával küzdő házaspárok aránya eléri a párok 15%-át, azaz mintegy 150 ezer pár küzd a gyermektelenség nehézségeivel. Magyarország Kormánya felismerte ennek a problémának a nagyságát, és jelentős vállalásokat tett. Ingyenes lett a meddőségi vizsgálat a nők és a férfiak számára, valamint, a jövőben nem lehetnek várólisták a meddőségkezelésben Magyarországon. A még sikeresebb meddőségi kezeléshez, az asszisztált reprodukciós eljárások hatékonyságának növeléséhez, a demográfiai stabilitás javításához egyaránt elengedhetetlenek az emberi szaporodás területén végzett széleskörű, innovatív, élvonalbeli infrastrukturális háttérrel támogatott integrált klinikai kutatások és technológiai fejlesztések. E cél megvalósításához kellő alapot biztosít a Pécsi Tudományegyetemen zajló, több évtizedre visszatekintő tudományos munka, amely egyaránt kiterjed a meddőség elméleti és klinikai kutatására is - írták.

Az uterus transzplantáció az abszolút méh eredetű meddőségben szenvedő nők számára jelenleg az egyetlen kezelési módszer saját gyermek vállalásának elérésére. Az ilyen kórállapotban szenvedő nőknek veleszületett, vagy szerzett okok miatt, vagy anatómiailag hiányzik, illetve diszfunkcionális a méhük. Az elmúlt évtizedben a világon közel 100 sikeres méhátültetést végeztek, amelyből 55 gyermek született. A beavatkozás több mint egy harmada a Brännström professzor vezette munkacsoporthoz köthető. A svéd szakember a téma szakavatott ismerője, mind tudományos, mind klinikai tudása a világon mindenütt elismert. Közel 200 tudományos publikációt és számos tankönyvet írt a méhátültetésről, a módszer úttörőjének tekinthető.

A Pécsett tartott előadásában bemutatatta a méhátültetés koncepcióját, szakmai hátterét és a klinikai megvalósítási ütemtervét. 2024. június 1-én a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium Bódis József professzor szakmai vezetésével működő Női és Férfi Meddőségi Kutatások munkacsoportjának lehetősége volt Brännström professzorral együtt egy műtét elvégzésére is, ahol egy juhon végzett méhátültetés során gyakorlati tudásra is szert tehettek a HRNL 10 fős szakmai csapata, valamint a Preklinikai Kutatási Központ közreműködő munkatársai.

A neves svéd professzor pécsi látogatásával szélesedtek a PTE nemzetközi kapcsolatai, a PTE Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika bekerülhet a nemzetközi tudományos életbe. Mindez új lökést adhat azon törekvéseknek, amelyeknek távlati célja, hogy Magyarországon is megvalósuljon a humán méhátültetés klinikai gyakorlata, és ezáltal alternatívát nyújthassanak a szakemberek a magyar családok számára - áll a közleményben.

(Projekt azonosító: RRF-2.3.1-21-2022-00012 számú „Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium”; HUN-REN-PTE Humán Reprodukciós Kutatócsoport)

(Fotó: Csortos Szabolcs/PTE)