Mi a betegjogi képviselő feladata?

Magyarországon 2000. június 1-jétől van betegjogi képviselet, 2012 novemberétől pedig az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központhoz (OBDK) tartozó képviselők látják el a betegek jogvédelmét. A központ az ország minden pontján biztosítja munkatársai elérését: megyénként egy – Hajdú-Biharban Kristóf Péter –, a fővárosban és Pest megyében pedig nyolc fő képviseli a betegek érdekeit. 2012 óta a panaszosok az OBDK-hoz is fordulhatnak jogorvoslatért, mivel ez a kormányhivatal is rendelkezik önálló panaszkivizsgálási joggal. Az Unideb Kristóf Pétert kérdezte munkájáról.

- Az ellátáshoz, az emberi méltósághoz, a tájékoztatáshoz való jog sérülése miatt keresnek fel legtöbbször a betegek vagy családtagjaik. Ide tartoznak az olyan esetek, ha a beteg szerint nem a megfelelő hangnemben szólt hozzá az egészségügyi dolgozó, vagy ha sokáig várakoztatták. Sérülhet a kapcsolattartáshoz való jog, és okot adhat a panaszra az egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférés korlátozottsága is.

Ha például egy páciensnek nem az indokolt fogát húzzák ki, vagy ha valaki úgy érzi, orvosi mulasztás miatt hunyt el egy hozzátartozója, ilyenkor szakértői vizsgálatot kezdeményezhetek az ügyben, segítve a probléma tisztázását – mondja Kristóf Péter hozzátéve, hogy a példaként említett esetek szerencsére ritkán fordulnak elő. A szakember szerint az etikai panaszokat nagyon körültekintően kell tisztázni, mert legtöbbször a beteg egyedül van az orvossal, így nehéz bizonyítani, mi hangzott el a panaszos szituációban.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában évente körülbelül 350 megkeresést kap a betegjogi képviselő, ami nem tűnik kirívónak az évi több mint másfélmilliós betegforgalomhoz képest. Tevékenysége során tájékoztatást nyújt, segít a betegnek panasza megfogalmazásában, jogai megismerésében és az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban.

Az ügyfelek írásbeli meghatalmazás útján kérhetik fel a betegjogi képviselőt arra, hogy vizsgálatot kezdeményezzen az egészségügyi szolgáltatónál vagy a megfelelő hatóságnál, illetve fenntartónál. Ugyancsak írásban kell összefoglalni ilyenkor a panasz tárgyát képező esetet is. A szakember minden ügyet érdeminek tekint, tehát a bejelentést annak jogosságától függetlenül vizsgálat követi.

- Fontos, hogy a betegjogi képviselő megkeresésére válaszul 30 napon belül vizsgálatot kell lefolytatnia az egészségügyi szolgáltatónak, és ennek eredményéről tájékoztatni kell a beteget is – fűzi hozzá Kristóf Péter. Egy-egy konkrét esethez kapcsolódva a betegjogi képviselő is fogalmazhat meg javaslatokat arra vonatkozóan, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló panaszok. Ezeket a jelzéseket az intézmények minőségügyi szempontból is hasznosíthatják.

A betegjogi képviselő feladata az is, hogy a további jogorvoslati lehetőségekről – klinikai etikai bizottság vagy az orvosi kamara etikai bizottsága – is tájékozhassa a hozzá fordulókat.