Míg a felmérések többsége az aktív dohányzásról szól, addig a legalább olyan káros passzív füstölés ártalmai háttérbe szorulnak.
 |
A dokumentum egyrészt összegzi az 1999. évi, a nemdohányzók védelmében hozott törvény életbe lépését követő állapotokat, másrészt kitekint az uniós országok felméréseire. A dolgozat például említi, hogy a pécsi székhelyű Fact intézet a törvény megszületésének évében készített egy tanulmányt, melynek adatai szerint a megkérdezettek 65 százaléka passzív dohányzásnak volt kitéve. A vizsgálatba bevont személyek átlagosan 270 percet töltöttek naponta dohányfüsttel szennyezett levegőben.
Az OEI rámutat arra is: szinte minden magyar lakos tudja, hogy az aktív dohányzás káros az egészségre, azzal viszont még mindig kevesen vannak tisztában, hogy a passzívan belélegzett füstös levegő ugyanolyan ártalmas.
A dohányzással járó gazdasági teher – mely magába foglalja a dohányzás okozta egészségügyi következmények összességét is – 1,25 százaléka a passzív dohányzásnak tulajdonítható.
A nemdohányzók védelmében alkotott törvény ugyan előírja, hogy dohányozni csak az arra kijelölt helyeken lehet, a szabályok végrehajtása azonban még nem maradéktalan. A tapasztalatok szerint az étterem tulajdonosok többsége a tényleges elkülönítés helyett légcsere berendezéseket szereltetett a helyiségekbe. Ezek a készülékek viszont az előírt elkülönítésre alkalmatlanok. Ezt a hatástalanságot erősítette meg a Tobacco Controll 2004 márciusában: „a kijelölt nemdohányzó területek nem biztosítanak teljes védelmet a környezeti dohányfüst ellen."
Pedig a passzív dohányzás súlyosabb következményekkel jár, ahogy azt korábban bárki is gondolta volna. De lehet tenni ellene. Nemrég egy amerikai kisvárosban például hat hónapon át dohányzási tilalmat vezettek be. Ennek eredményeként felére csökkent a településen a szívrohamok száma. Ezt a feltűnő csökkenést a kutatók azzal magyarázták, hogy a dohányfüst kitiltásával szinte teljesen kiiktatták az egyik legveszélyesebb egészségkárosító tényezőt.
A passzív dohányzás következményeivel Svédországban is komolyan foglalkoznak. A svéd Linköping egyetem kutatói olyan gyerekeket vizsgáltak, akiknek szülei elkülönített helyiségben dohányoznak. Az eredmény az volt, hogy a kutatásba bevont gyerekek vérmintái jelentősen megemelkedett nikotin szintet mutattak. Ez a felfedezés arra ösztönözte az orvos csoportot, hogy tovább kutakodjon. A következő vizsgálatba már 366, 2-3 év közötti gyermeket vontak be, akiknél a vizeletet analizálták: azt a kotinin nevű anyagot elemezték, ami a nikotin lebomlása után marad a szervezetbe. A végeredmény meghökkentő volt: amíg a külön helyiségben dohányzó szülők gyerekeinek vizeletéből kétszer, az azonos helyiségben dohányzó szülők csemetéinek laboratóriumi mintájából már 15-ször több kotinint mutattak ki , mint a nemdohányzók gyerekeinél.
A hazai kérdőíves felmérések jól jelzik: a szülők többsége ugyan tisztában van azzal, hogy a dohányzás közvetlenül veszélyezteti egészségét, ám annak passzív következményét nem ismerik. A dohányfüst okozta károk sorát gyarapítja, hogy a terhesség, illetve a gyermek megszületésével is csak kevesen teszik le végleg a cigarettát. Holott a gyerek passzív dohányzása és a légzőszervi megbetegedések között közvetlen a kapcsolat.
A GKI Egészségkutató Intézetének adatai szerint Magyarországon évente 3500 ember hal meg passzív dohányzás következtében. Többségében olyanok, akik életükben egyetlen szál cigarettát nem szívtak el.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!