• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Milyen feladat vár Szabó Gáborra, az SZTE professzorára?

Regionális hírek 2019.12.16 Forrás: Szegedi Tudományegyetem
Milyen feladat vár Szabó Gáborra, az SZTE professzorára?

Az egyetem erőforrásait ismerem, ezért remélem, hogy a szegedi lézeres kutatóközponttal való együttműködés hatékonyságát növelhetem.

A világ első civil, több telephelyű lézeres kutatóintézete az ELI, melyet Szabó Gábor akadémikus vezet igazgatóként januártól. Az SZTE polgárai arra is kíváncsiak, miként képzeli el az egyetem és a lézeres kutatóintézet együttműködését - írta a professzorral készült interjúban az egyetemi portál.

- „Szabó Gábor akadémikust nevezték ki az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont élére, a Szegedi Tudományegyetem korábbi rektora 2020. január 1-jétől irányítja majd az intézetet…” Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben nyilvánosságra hozott döntését egyetemi berkekben magától értetődőnek vették. Azért is, mert mondhatjuk: Szabó Gábor az ELI egyik „ötletgazdája?

– Az „ötletgazda” kifejezés nem felel meg a valóságnak. Az ELI, az Extreme Light Infrastructure ötlete Gérard Mourou fizikustól származik. Amerikából hazatérve vetette föl, hogy a lézerfizika területén Európa fölzárkózásához szükséges lenne a tudományt, a kutatást szolgáló infrastruktúrára. Konkrétan az ELI-vel én 2006 óta foglalkozom, amióta hivatalosan létezik az ELI-t előkészítő projekt. (...)

– A próbaüzemben eddig hogyan hasznosult az ELI-ALPS-beli tudás?

– Tudomásom szerint az eddigi kísérletek körülményeivel és eredményeivel elégedettek a vendég kutatók. Sőt: 2019 második felében megjelent az első olyan publikáció a rangos Physical Review Letters című folyóiratban, amelyhez az itteni mérések adták az alapot. Eddig az ELI-ALPS úgy működött, mint egy klasszikus kutatóintézet: saját feladatait kellett megoldania. Ennek része, hogy működjön az élvonalbeli lézeres technológia, amihez nagyon sokszor fejlesztési projektekre is szükség volt. Most kell azokra a kérdésekre választ találni, hogy miként szerzünk felhasználókat, e vendég kutatókat miként tudjuk úgy kiszolgálni, hogy az eredményeikkel egy jövőbeli konferencián vagy publikációban reklámozzák az ELI-ALPS egészét is a következő kutatók számára. Ez nem könnyű átmenet.

– Az igazgatói kinevezését indokoló sajtóközleményben az ITM hangsúlyozta: az ELI-ALPS jelentősége „az anyagtudományban, az orvostudományban, a fizikában, a kémiában és a biológiában, valamint a környezetvédelem területén is kiemelkedő. Az itt elvégzett kutatások a rákgyógyítás, a 4D képalkotás, az orvoslás, az éghajlattan és az energetika területén is óriási változásokat hozhatnak és számos új kutatási területet nyithatnak meg a jövőben.” Hogyan lehet majd igénybe venni 2022 után a „teljes készültségű” ELI-ALPS szolgáltatásait?

– A kutató pályázatot nyújt be az ERIC-hez. Az ERIC nemzetközi tudományos bizottsága elbírálja a pályázatot. Megállapítják, hogy az ELI mely egységénél végezhető el a pályázatban vázolt feladat. Ha e feladat megoldásához az ELI-ALPS berendezései és szolgáltatásai nyújtanak lehetőséget, akkor itt megjelenik a kutató, akinek minden lehetőségünkkel segítünk a problémái megoldásában.

– Az igazgatói kinevezését hírelő online és közösségi médiumok kommentelői is föltették a kérdés: milyen feladatoktól, tisztségektől kell megválnia az akadémikus Szabó Gábornak, az SZTE professzorának, a Magyar Innovációs Szövetség elnökének…?

– …Lemondok a transzmutációs projektben az egyetemhez kötődő szerepemről, mert összeférhetetlen, hogy egy projekten belül a felhasználót és a „szolgáltatót”, azaz az ELI-ALPS kutatóközpontot is képviselem. A nagy lelkesedéssel vitt kutatói projektjeim közül az ELI-hez nem kötődőeket, például a fotoakusztikus méréstechnikát folytatom. Csökkentenem kell majd valamelyest az egyetemi oktatói feladatokat, de például változatlanul szeretném megtartani a Mechanika előadásaimat. Az ELI körüli Science Park projekt továbbvitele a feladatom maradt Rovó rektor úr kérésére. Úgy vélem, e téren is megtalálom azokat a szinergiákat, amelyekhez ismerni kell mindkét oldalt. Tehát változatlanul elérhető leszek az SZTE Dugonics téri épületében is. A többi megbízatásom, például 2007 óta a MISZ elnöki, vagy 2017 óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Kollégiuma társelnöki posztjával összefüggő ügyek hatékony kezelésében nagy gyakorlatot szereztem a rektori időszakban. Az ekkor kidolgozott módszer alapján viszem az egyéb megbízatásokkal járó feladatokat az ELI-ALPS igazgatójaként. A teljes interjú itt olvasható

Legolvasottabb cikkeink