Mintaként szolgálhat a zirci kórház funkcióváltása

Száztizennégy évi fordulatos "előélet" után új fejezet nyílt a közelmúltban a  Zirci Erzsébet Kórház- Rendelőintézet  történetében a krónikus belgyógyászati épület átadásával - tájékoztatott az intézmény. 

A kórház 20. századi története

A kórház a település főszolgabírójának kezdeményezésére 1900. március 1-én nyílt meg, "a szenvedő emberiség számára". Az I. világháború alatt az intézmény hadikórházként szolgált, 1110 katonát ápoltak itt.

A kórházban 1933-ban kezdődött meg a sebészeti tevékenység, 1941-ben szülészeti részleg létesült. 1943-tól a manuális és nem manuális szakterületeket szervezetileg is szétválasztották, a kórház két osztályon 100 ágyas háttérrel működött.

Az 1950-es években kialakult a kórház alapvető struktúrája, mely 1996-ig jellemezte működését: három orvosi osztályon (szülészet-nőgyógyászat, sebészet, belgyógyászat) 110 ágyon nyújtott ellátást, emellett kialakult a járóbeteg szakrendelés feltételrendszere, folyamatosan bővült szakmai spektruma. 1970 és 1990 között a kórház a Veszprém Megyei Kórházhoz integrált egységként működött.

1990-től a tulajdonosi-fenntartói jogokat a Zirc Városi Önkormányzat gyakorolta – a kórház korszerűsítését célzó beruházások kezdődtek meg (műtő korszerűsítés, endoszkópos labor, röntgen korszerűsítés, egyes épületek felújítása).

1996-ban a kórházat a megszűnés fenyegette. Jelentős lakossági nyomásra végül mátrix struktúrájú kórházként folytathatta tevékenységét: 70 ágyas (mátrixban szervezett) aktív ellátás mellett 30 rehabilitációs ágyat működtetett, később ez az arány 80:20-ra módosult.

Átlépve a 21. századba

2001. és 2006. között szélesedik a járóbeteg szakellátás palettája. 2006. októberében átadták az új, 833 millió forintos céltámogatásból, zöldmezős beruházásként megvalósult kórházi épület, amelyben a mozgásszervi rehabilitációs osztályt helyezték el.

2007. április 01-től az egészségügyi miniszter döntése alapján a kórházban valamennyi aktív fekvőbeteg-ellátás megszűnik, helyette mozgásszervi rehabilitációs (75 ágy) és krónikus belgyógyászati (62 ágy) ellátást nyújtó krónikus fekvőbeteg kapacitást működtethet napjainkig, összesen 137 ágyon.

2008-ban pályázati lehetőség nyílt a TIOP-2.1.3. konstrukción belül új, aktív kórházi ellátásokat kiváltó, komplex, kistérségi járóbeteg szakellátó központ felépítésére, ezt 2011. december 09-én adták át.

2012. május 01-től a kórház állami tulajdonba és fenntartásba került, új fejezetet nyitva meg annak történetében, fejlődésében.
Az intézmény 2011. évben önerős fejlesztésbe kezdett - a krónikus belgyógyászat épületének átalakításába -, melynek 2013. végi teljes elkészültét követően megtörtént az átadás.

A fejlesztés keretében az épület északi részében 12 ágyas krónikus belgyógyászati ápolási egységet alakítottak ki. Az épület déli szárnyában, a régi műtő részleg és az ehhez kapcsolódó egységek helyére 10 ágyas krónikus belgyógyászati részleg került, mely a későbbiekben hospice részlegként működhet. Az épület középső szárnyának földszintjén két kórtermet, orvosi vizsgálót, orvosi szobákat helyeztek el. Az emeleti szinten a központi irányítás elhelyezésére alkalmas irodák készültek el.

A beruházás várható hatása

• Mind a krónikus ellátások, mind a hospice ellátás alapvetően javítja a betegek életminőségét, illetve a szakszerű gyógyító, gondozó tevékenység következtében a várható élethosszt.

• A beteg kórházi ellátása miatt nem kényszerülnek otthoni ápolásra a családtagok, illetve az otthoni betegápolás a szakszerű kórházi ellátás miatt jelentősen lerövidül, mellyel csökkenthető az állami kiadásként felmerülő otthonápolás költsége.

• A korszerűbb épületek fenntartási költségei kisebbek lehetnek.

A kórház tájékoztatója szerint a Zirci Erzsébet Kórház- Rendelőintézet példája igazolja, hogy a kistérségi járóbeteg-ellátás, a lakosság közeli nappali kórházi és egynapos ellátás valamint a krónikus ellátás olyan intézeti portfólió, amely azon túl, hogy teljesíti az egészségpolitikai elképzeléseket, hosszútávon önfenntartó intézményi gazdálkodást is biztosíthat.