Munkarehabilitációt, majd állást kínálnak az agyvérzésen átesett betegeknek a szegedi cégnél.
Mintaprogramnak szánják azt az együttműködést, amely keretében a Szegedi Tudományegyetem és az állami tulajdonban lévő textilipari Szegedi SZEFO Zrt. közös programot dolgoz ki az agyvérzésen átesett betegek rehabilitációjára, majd munkába való visszavezetésére – jelentették be pénteken azon a sajtótájékoztatón, amely keretében aláírták a határozatlan idejű szerződést. A program lényege, hogy az arra alkalmas betegeknek az orvosi rehabilitációt követően munkaterápiát, illetve állapotuknak és teljesítőképességüknek megfelelő állást ajánlanak a cégnél.
– A szegedi klinikai központnak fontos feladata a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációja, a termelő vállalkozással való partnerség betagozódik az egyetem komplex rehabilitációs programjába – fogalmazott prof. dr. Szabó Gábor rektor. Kiemelte: az együttműködés keretében az agyvérzésen átesett betegek társadalomba való visszailleszkedéséért nemcsak az orvoskar, hanem a bölcsészkar szakemberei – pszichológusok, nyelvészek – is dolgoznak majd.
Az utóbbi napok államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámairól szóló nyilatkozatokra utalva Szabó Gábor nem mulasztotta el megjegyezni: „a projekt jó példa arra is, hogy bár az országos képzési palettán valóban vannak olyan szakok, amelyek támogatását indokolt csökkenteni vagy megszüntetni, de nem lehet csak a természettudományos és mérnöki szakokat hasznosnak tekinteni."
Exportra termelnek a fogyatékkal élő emberek
A Szegedi SZEFO Zrt. tulajdonosa az állam, a cég fő profiljaként pólókat és kötött divatárut gyárt bérmunkában exportra, elsősorban egy olasz megrendelő számára, emellett egy Szentesen gyárat üzemeltető francia elektronikai cég beszállítójaként is dolgoznak: a mintegy nyolcszáz munkavállalóból ötszáz megváltozott munkaképességű ember – fejtette ki a Weborvos kérdésére Kiss Sándor Csaba elnök-vezérigazgató.
Hangsúlyozta: a vállalatnál évtizedek óta átfogó munkarehabilitációs tevékenység keretében folyik a termelés. Kiemelten fontosnak tartják, hogy az állami dotáció mellett a piaci versenyben is megállják a helyüket, jelenlétüket a jövőben bérmunkák mellett saját márkák piacra vezetésével is fokozni akarják. Bővítést is terveznek, az agyvérzés utáni munkarehabilitációban résztvevő betegek közül pedig évente 10-12 embernek tudnak állást kínálni.
A programba bevont betegek egyelőre elsősorban a – többségében agyvérzésen átesett betegeket gondozó – szegedi Neurológiai Klinika neurorehabilitációs osztályának páciensei körül kerülhetnek ki. Dr. Jakab Katalin osztályvezető főorvos a Weborvosnak elmondta: az akut neurológiai kezelést követő, többek között gyógytornász, pszichológus, logopédus bevonásával zajló orvosi rehabilitáció eredményeinek értékelésekor döntenek arról, kit látnak alkalmasnak arra, hogy ismét munkát vállalhasson.
A főorvos tapasztalatai szerint a fiatalabb, ötvenes éveiben járó betegeknél általában erős a motiváció az újrakezdésre, a visszailleszkedésre, az értelmes munkavégzésre, csak erre sokszor nem adódik lehetőség. Ha valaki vállalja a programban való részvételt, a rehabilitációjának szakmai felügyelete már a vállalat szakembereire hárul, az osztályra csak az orvosi rehabilitációs kontrollvizsgálatokra kell visszajárni.
Testhezálló munkakört keresnek
– A vállalatnál komplex rehabilitációs team foglalkozik a dolgozókkal, akiket lépésről-lépésre igyekszünk visszavezetni a munka világába – nyilatkozta portálunknak dr. Mester Lajos, a vállalat foglalkozás-egészségügyi orvosa. Egy üzembejárás után dönthet arról valaki, hogy részt akar-e venni a munkaterápiában, majd teherbíró képességének, s készségeinek megfelelően igyekeznek számára megfelelő munkakört találni – a textilüzemtől az elektronikai összeszerelő részlegen keresztül szervezési vagy számítógépes munkákig sokféle lehetőség adott.
– A küldetésünk, hogy a fogyatékossággal élő emberek a munka során érezzék, hogy értelmes tevékenységet végeznek, szükség van rájuk, ezáltal visszanyerjék pszichológiai és fizikai magabiztosságukat, hogy utána akár a cégen belül, akár a nyílt munkaerőpiacon esélyük legyen hosszabb távon is az önálló boldogulásra – fogalmazott Mester Lajos. Hozzátette: szeretnék, ha a kezdeményezés a következő években minél több vállalkozás számára szolgálna mintául, s ezzel is javulhatnának a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási esélyei.