Nem fertőz, mégis járvány - a szívelégtelenségről

Több százezerre tehető a szívelégtelenségben és szívritmuszavarban szenvedők száma hazánkban. A gyógymódokat tekintik át április 24-én az egyetemen - olvasható a Debreceni Egyetem honlapján.

- Szívelégtelenségről akkor beszélünk, amikor a szívizom összehúzó erejének csökkenése miatt a bal kamra nem tud megfelelően összehúzódni, így a szív nem tudja ellátni azt a feladatát, hogy a szövetek megfelelő vérellátását és a keringést biztosítsa. Ezt szisztolés szívelégtelenségnek nevezzük. Az elmúlt néhány évben figyeltek fel a szívelégtelenség egy másik mechanizmusára, amikor viszont a szív elernyedő funkciójával van baj, ennek neve diasztolés szívelégtelenség. Az e betegségben szenvedők száma több százezerre becsülhető, ezért a szívelégtelenséget és a szívritmuszavart - bár nem fertőzőek - kardiovaszkuláris járványnak is hívják gyakoriságuk miatt – mondja Csanádi Zoltán, a Debreceni Egyetem Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának egyetemi docense.

Míg ez elernyedési zavarra jelenleg nincs speciális gyógyszeres kezelés, addig az összehúzódási zavart régóta ismeri az orvostudomány, és számos medicina áll rendelkezésre a betegek állapotának javítására. Ilyen a vízhajtó, amely a nem megfelelő keringés révén felgyülemlett folyadékot távolítja el például a tüdőből, a hasüregből vagy az alsó végtagokból.

- A leggyakoribb jelek a fizikai terhelhetőség csökkenése, a fáradékonyság, a fulladásos panasz és az ödémásodó, "vizesedő" láb. Előrehaladottabb stádiumban akár már nyugalmi állapotban is jelentkezhetnek ezek a kellemetlen tünetek, nem csak terhelésre. A szívelégtelenség gyakori oka a koszorúér-betegség, sokszor infarktus után veszíti el a szívizom az összehúzódás képességét. Sajnos a betegség nem csak az időseket érinti – magyarázza a doktor.

A terápiás lehetőségekről szólva a kardiológus hozzáteszi: specifikus műtéti megoldás nincs a szívelégtelenség kezelésére, ám gyógyszerekkel, például bétablokkolókkal és műszerbeültetéssel a folyamat lassítható. Mintegy két évtizede van lehetőség hazánkban arra a műtétre, amely során egy kisméretű defibrillátort ültetnek be a beteg mellkasába, amivel az életveszélyes kamrai ritmuszavarok és a hirtelen szívhalál megelőzhető. A debreceni Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán évente mintegy száz ilyen operációt végeznek.

A műszeres műtéti kezelés másik módja a reszinkronizációs pacemaker, ami a szívizom működését teszi hatékonyabbá, gazdaságosabbá, jelentősen javítva a beteg életminőségét és funkcionális állapotát. Ebből Debrecenben közel 200-at ültetnek be évente.

- A szívelégtelenség progresszív betegség, vagyis az idő előrehaladtával rosszabbodik, ám ennek üteme gyógyszerekkel lassítható. A legsúlyosabb, a fent említett terápiákra nem reagáló esetekben a szívátültetés jelenthet megoldást. Tavaly hazánkban 55 beteg életét sikerült ezzel megmenteni, ami Magyarországon az eddigi legtöbb, és nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét – ismerteti a szakember.

Csanádi doktor a szívritmuszavar egyik gyakori formájáról, a pitvarfibrillációról is szólt. Ilyenkor a szív nem ritmusosan húzódik össze, ezért szabálytalan pulzus tapintható. Ez különösen az idősek betegsége, mivel az életkor előrehaladtával nő az előfordulás gyakorisága. A pitvarfibrilláció jelentős stroke-rizikó, ez áll az agyi érkatasztrófák ötödének hátterében. A szívelégtelenség és a szívritmuszavar gyakori oka az alkohol, a dohányzás, az elhízás, de a genetikus hajlam is fontos.

Szívelégtelenség és ritmuszavarok címmel rendeznek tudományos ülést és továbbképző tanfolyamot április 24-én, pénteken 14 órától a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Elméleti Tömb tantermében (Debrecen, Nagyerdei krt. 98.). A tanácskozáson a szívelégtelenség kezelésében érintett szakterületek képviselői lesznek jelen a mentősöktől, az alap- és a sürgősségi ellátásban dolgozó orvosokon át a kardiológusokig.

A részletes program és a kísérőrendezvény programja ide kattintva elérhető.