A többé-kevésbé finanszírozott betegellátásból a műszerpark fejlesztésére már nem jut.
Megértés mutatkozik, sőt: ígéret is van a szaktárca részéről a fejlesztési programok támogatására, de pénz egyelőre sehol, pedig a minőségi betegellátáshoz több forrásra lenne szükség – derült ki az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) főigazgatója, Nagy Zoltán professzor tájékoztatásából egy sajtóbeszélgetésen. Az intézet jól teljesít, jó híre vonzza a betegeket, akik közül azokat sem utasítják el, akik területen kívül (tek) érkeznek, de például megnőtt az ellátási kötelezettségük a gerincsebészet területén. Ennek pedig ára van, hiszen a tvk-alapú finanszírozás nem biztosítja a szükséges fedezetet a havonta 30-40 millió forintos többletkiadást okozó, mintegy 30 százalékkal nagyobb betegbeáramlásra.
Az Amerikai úti idegsebészet aktív szereplője kíván lenni a legmodernebb diagnosztikai, terápiás és műtéti eljárások hazai meghonosításában. Az országos intézet főprofilja, az idegsebészet mellett egyedülálló módon komprehenzív ellátást nyújt az epilepszia és a stroke területén. Országos feladatköre van gyermek-idegsebészeti (egyedül itt látják el definitív módon a kisbetegeket), neurointervenciós és funkcionális idegsebészeti ellátásban.
Az OKITI jelenéről, jövőjéről Nagy Zoltán és Szikora István
Hazai és nemzetközi szinten elismert az OKITI ellátási színvonala, ennek megőrzéséhez hosszabb távon nélkülözhetetlen a műszerek, berendezések cseréje, megújítása, ami viszont megoldhatatlan a többé-kevésbé finanszírozott betegellátás terhére, szögezte le Nagy Zoltán főigazgató. Példaként emelte ki, hogy MR-készülékük 14 éves, holott a gép tízévesen már a teljes amortizációt elérte. Az egyik, még mindig szolgálatban álló, öreg navigációs eszközüket pedig a gyártó szeretné visszakérni, hogy a múzeumában kiállíthassa. Elmondta azt is, hogy bár történtek fontos fejlesztések, ám a műtőberendezések, kézi műszerek, a műtéti eszközök felújítása nem halogatható, összességében 1,5 milliárd forintra lenne szükségük a műszerpark korszerűsítéséhez.
A stroke terápiájában lezajló jelentős változásokról Szikora István főigazgató-helyettes, osztályvezető főorvos beszélt, jelezve, hogy az agyi érelzáródás megszüntetésének többféle módja létezik, s mindehhez többféle orvosszakmára van szükség. Mint szavaiból kiderült, a betegeik 14 százalékánál nyitják meg az elzáródott agyi ereket (az országos átlag 3 százalék, Ausztriában viszont 17 százalék), az esetek felénél pedig a legkorszerűbbnek számító vérrög katéteres eltávolítással. Az úgynevezett vérzéses stroke ellátásában az intézet nagy tapasztalatokkal rendelkezik, s igyekszik a legújabb eljárásokat is meghonosítani. A világszerte újnak számító eljárások viszont nagyon drágák, ám a nagyobb befektetés eredményesebb gyógyulást tesz lehetővé, életeket ment, elkerüli az élethosszig tartó betegápolást.
A főigazgató másfél éve vette át az intézmény vezetését, s úgy látja, hogy ez idő alatt alapjaiban sikerült megújítani az intézmény gazdálkodási, szervezeti és betegellátási tevékenységét. Nemcsak külföldön, de itthon is igyekeznek a szakmai együttműködések kialakítására, így például az Uzsoki utcai Kórházzal neuroonkológia területén fűzték szorosabbra szakmai kapcsolataikat, s ezen célkitűzés jegyében vált az OKITI a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti Tanszékének otthonává 2013-ban.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!