• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ombudsmani panasz a látássérültek nevében

Regionális hírek Forrás: MTI

Nem biztosított az önálló közlekedés a BKV járatain a vakok és gyengénlátók számára.

Az ombudsman szerint a BKV hangos utastájékoztatási rendszerének hiányosságai jelentősen megnehezítik a vak és látássérült utasok önálló közlekedési esélyeit; Szabó Máté alapjogi biztos a közlekedési vállalat vezérigazgatójának intézkedését kérte - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-vel. A közleményben azt írták: a hangos utastájékoztatási rendszer nem működik a BKV teljes villamos-, trolibusz- és autóbusz-hálózatán, ami Szabó Máté szerint a vak utasok számára ellehetetleníti, a látássérülteknek pedig jelentősen megnehezíti az önálló közlekedést.

Az ombudsmani jelentés összefoglalójában felidézték, hogy korábban a BKV hangos utastájékoztató rendszere informálta a vakokat és a gyengénlátókat a megállóhelyekről és az átszállási lehetőségekről. A sorozatos forgalmi változások miatt azonban túl kicsinek bizonyult az idősebb járműveken üzemelő kijelző- és hangbemondó rendszerek memóriakapacitása, ezért a vállalat még 2008-ban megszüntette ezen szolgáltatását; jelenleg csupán néhány buszjárat új típusú járművein van hangos berendezés.

Az ombudsman szerint gondot jelent továbbá, hogy a legtöbb digitális kijelző, a járatszámot jelző táblák valamint a megállókban található utastájékoztató táblák betű-, illetve számméretük miatt a gyengén látó utasok számára olvashatatlanok. Emellett a megállókban sem működik olyan hallható jelzőberendezés, amely a látássérült várakozót értesítené, melyik járat érkezett.

A jelentés kivonatában kitértek arra, hogy a BKV ezekre a problémákra reagálva már megkezdte utastájékoztató rendszereinek integrált fejlesztését, amelynek legfontosabb eszköze a FUTÁR projekt. Ennek keretében 225 megállóban hangosítással is rendelkező utastájékoztató kijelzőt telepítenek; jelenleg a szükséges infrastruktúra kiépítése folyik. Emellett egy korábbi ombudsmani javaslat nyomán a BKV a gyengénlátók számára erős kontraszttal, a vakok számára megfelelő programozási megoldásokkal támogatott honlapot készített.

A közleményben megjegyezték: a FUTÁR projektnek is köszönhetően ugyan jelentős előrelépések történtek, azonban a törvényben meghatározott határidőhöz, 2010. január 1-jéhez képest jelentős késedelemmel.

Mindezekre tekintettel az alapjogi biztos kezdeményezte a közlekedési vállalat vezérigazgatójánál, hogy vegye fel a kapcsolatot a vakok és látássérültek érdekeit védő szervezetekkel, és az ő javaslataikat is figyelembe véve tegye meg a szükséges intézkedéseket. Szabó Máté további intézkedést nem kezdeményezett, felhívta azonban a BKV vezérigazgatójának figyelmét arra, hogy gondoskodjon az akadálymentes honlap tartalmának rendszeres frissítéséről.