• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Önálló szakmai tagozatra és elismertségre várnak

Regionális hírek Forrás: KÓRHÁZ - Weborvos

Az egynapos sebészet zászlóshajója lehetne a Péterfy az orvosigazgató szerint.

Önálló szakmai tagozatot, megfelelő finanszírozást, több egynapos sebészeti (ES) műtétet, az egészségpolitika részéről nagyobb figyelmet szeretne a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság (MEST) – derül ki a Kórház szaklapban megjelent, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ orvosigazgatójával, dr. Szokoly Miklóssal készült interjúból.

A sebészeti technikák sokat fejlődtek, beleértve a műszereket, a vérzéscsillapítás lehetőségeit. A gyógyszeripar fejlődése szintén hozzájárult az egynapos sebészeti beavatkozások elterjedéséhez: a minimális mellékhatással járó érzéstelenítési módszereknek köszönhetően a betegek szövődménymentesen, kellemesen ébrednek, a hányingerre, hányásra ható gyógyszerek kivédik az altatószerek esetleges mellékhatását, rendelkezésre állnak a gyorsan és hosszan tartó fájdalomcsillapítók is. Az aneszteziológusok által használt eszközök is fejlődtek, a laryngeális maszk felváltotta az endotracheális tubust – mondja Szokoly Miklós.

Az orvostechnika, az eljárások fejlődése mellett a megtakarítás lehetősége is ösztönzi az ES terjedését, nem véletlen, hogy a nyugati világ nagyobb részén az összes elektív sebészeti beavatkozás 50-80 százalékát egynapos sebészet keretében végzik. Hazánkban mindössze nyolc százalékot tesz ki az ES-beavatkozások aránya, pedig gazdasági haszna elvitathatatlan és hosszan lehetne sorolni az előnyeit, mint a gyors betegáramlás, a várólisták csökkenése; gyakorlatilag nincs hotelköltség. A betegek kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak, a kórházi tartózkodás ideje csökken, hamarabb visszanyerik munkaképességüket, kevesebb időt kell betegállományban tölteniük.

– Hiába a számos pozitívum, szomorúan konstatáljuk, hogy a mai napig nem kaptunk megfelelő segítséget a minisztériumtól az egynapos sebészet nagyobb szakmai elismertségének eléréséhez. Megmutatkozik ez például abban, hogy nincs önálló szakmai tagozatunk a szakmai kollégiumban, és gondok vannak az ellátás finanszírozásával is. Próbáltuk megteremteni itt a Péterfyn belül minden külső anyagi segítség nélkül az egynapos sebészeti hátteret mind a graduális, posztgraduális oktatásban, mind a nővérképzésben. A Péterfy vezetősége komoly segítséget adott volna a részleg kialakításához szükséges terület biztosításával, de sajnos meg kellett állnunk, ugyanis a finanszírozásra még csak ígéretet sem kaptunk. Szerettünk volna zászlóshajója lenni a rendszernek, hiszen megvan hozzá a megfelelő szakmai és tárgyi feltételrendszerünk, ám HBCS-t nem kaptunk az ellátáshoz. Úgy véljük, hogy a GYEMSZI-nek és a szaktárcának is szüksége lenne arra, hogy megfelelő szakmai bázison építse fel az egynapos sebészetet – nyilatkozza az orvosigazgató a Kórház szaklapban.

Hogy miért nem terjed nálunk jobban ez az ellátási forma, arról elmondja, hogy a HBCS szerint ugyanúgy teljes díj jár a többnapos és az egynapos ellátásokra is, így a kórházaknak nincs belőle semmi hasznuk. Általában csak adminisztratív jellegűen működik, ugyanis a megadott súlyszámot ES-esetként jelentik. Fékezőleg hat továbbá az is, hogy a forráselosztás még mindig a kórházi ágyak száma, az ágykihasználtsági mutatók figyelembevételével történik, így nyilván továbbra is az ágyak számának megtartásához, kihasználásához fűződik a menedzsment érdeke. Nem beszélve arról, hogy az osztályvezetők presztízsveszteségként élik meg az ágyvesztést, teszi hozzá elismerve, hogy jogos a félelem, hiszen ha az egynapos sebészet sok beteget szív el, akkor kevesebb ágy is elég egy-egy osztályon.

Jelenleg több mint ezer orvos dolgozik az egynapos sebészeti rendszerben. Az orvosok díjazásában vegyesen alkalmazzák a fix, illetve az OEP-bevétel százalékában történő díjazást. Ezek mértéke nagyon változó. Nőgyógyászati szakmában 18-35 százalék közötti, sebészetben 20-40 százalék közötti, urológiában két szolgáltatónál is eléri a 60 százalékot, a szemészetben egy szolgáltatónál például 75 százalékos a díjazás. Traumatológiai, fül-orr-gégészeti, ortopédiai, és az egyéb beavatkozásoknál az átlagos mérték 20-35 százalék közötti, de tudnak 10 százalék alatti térítésről is. Ez a fizetési mód praktikusan megszüntette a hálapénzt, mert jó kereseti lehetőséghez jut az orvos. A nővérek részére magasan kvalifikált munkát biztosít az ES, jobb fizetésért. Nem kell ügyeletet vállalniuk, a hétvégék is szabadok, ráadásul jellemzően kellemes környezetben dolgozhatnak, hiszen ezeket az egységeket újabban alakították ki. Az ES kulcsfigurája a koordinátor, aki segít a beteget tájékoztatni, irányítani, és a sokirányú kapcsolatot tartani. Egyeztet az orvossal, dokumentál és szervez. Vezeti a betegelőjegyzést és javaslatot tesz a műtéti program kiírására.

Magyarországon 1993-ban született meg az első olyan törvény, amely lehetővé tette az egynapos sebészeti beavatkozások elvégzését a fekvőbeteg-ellátó intézményekben. 1994-től adódott lehetőség az egynapos sebészet kórházi rendszeren belüli finanszírozására. 1997-ben megalakult a Magyar Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság (MEST). Alapítói célul tűzték ki az egynapos sebészet bevezetését és kiterjesztését Magyarországon, és beléptek a Nemzetközi Egynapos Sebészeti Társaságba (IAAS).

A teljes interjú a Weborvos Pro portálon olvasható.

Legolvasottabb cikkeink