Optofarmakológia: Új irány a gyógyszerkutatásban

Az új eljárás a neurobiológia és a fejlődésbiológia területein is meghatározó szerepet fog betölteni.

599 millió forintos támogatású kutatási programot fejezett be Málnási Csizmadia András és kutatócsoportja, amely a világon egyedülálló kutatásokat végez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszékén. A kutatók a Printnet Kft.-vel és a Semmelweis Egyetem kutatóival közösen dolgoztak - tudatták közleményben.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (VKSZ) pályázatán 599 millió forintos támogatást nyert el a Málnási Csizmadia András vezette kutatócsoport, amely a világon egyedülálló kutatásokat végez az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A 2015-ben indult "Optofarmakológia: új irány a gyógyszerkutatásban" című projekt 2018. október 31-én ért véget. A kutatási konzorcium vezetője a Printnet Kft., az ELTE-s és céges kutatókkal közösen dolgoztak a Semmelweis Egyetem tudósai is.

Az optofarmakológia a gyógyszerkutatás új irányzata, amelynek segítségével a biológiailag aktív molekulák hatása célzott megvilágítással sejtszinten vagy akár ennél kisebb méretben lokalizálható, ami jelentősen csökkenti a molekulák nemkívánatos mellékhatásait.

A konzorcium résztvevői az általuk fejlesztett új optofarmakológiai módszert, a molekuláris tetoválást felhasználva olyan tudományos kérdésekre keresték a választ, amelyek vizsgálatára eddig nem volt mód: a kutatók a szívizomsejtekben, idegsejtekben és rákos sejtvonalakon a sejten belüli lokalizációval összefüggő témákkal foglalkoztak. Új felfedezéseket tettek többek között az idegsejtek kommunikációjának vizsgálatában, idegsejt-nyúlványok növekedésének szabályozásában. A molekuláris tetoválás módszerét élő zebrahalakban is sikeresen alkalmazták agyi idegsejt-nyúlványok növekedésének és a halak menekülési reflexének vizsgálatában.

A projekt eredményeként tucatnyi új fényaktiválható gyógyszerszármazékot állítottak elő, valamint fejlesztettek egy olyan lézerhullámhossz-moduláló eszközt, amely megbízhatóan képes biztosítani a molekuláris tetoválási kísérletekhez szükséges speciális lézerfényt. A kutatók eredményeik alapján arra számítanak, hogy az új eljárás a neurobiológia és a fejlődésbiológia területein is meghatározó szerepet fog betölteni.

A projekt bő hároméves megvalósítása alatt összesen 84 fő vett részt a kutatómunkában. Számos hazai és nemzetközi konferencia-megjelenés mellett eddig 12 darab, referált nemzetközi szakmai folyóiratban publikált közlemény jelent meg a projekt eredményeiről (Nature Scientific Reports, Nanoscale stb.), melyek nyomán számos rangos nemzetközi kutatócsoport kezdte meg a molekuláris tetoválás módszerének alkalmazását (pl. King's College, Nagy-Britannia; Harvard University, MIT, USA). A most befejeződött projekt elősegíti a hazai fejlesztésű molekuláris tetoválás módszerben rejlő lehetőségek nemzetközi kiaknázását, és alkalmazásának elterjedését a gyógyszerkutatásban.