• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Oxfordi professzor előadása a Semmelweis Egyetemen

Regionális hírek Forrás: Semmelweis Egyetem

Az MRI-vizsgálatok atyja, a magyar származású Sir George Radda volt az SE vendége.

A betegségek metabolikus alapjáról és a molekuláris képalkotás által adott ezzel kapcsolatos új lehetőségekről tartott előadást az Elméleti Orvostudományi Központban Sir George Radda. Az oxfordi egyetem professzora, aki a világ legelismertebb tudománypolitikusai közé tartozik, legutóbb 2011-ben járt az egyetemen, amikor átvette a Semmelweis Budapest Awardot - adja hírül a Semmelweis Egyetem.

A programot dr. Kellermayer Miklós, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója nyitotta meg, röviden bemutatva Sir George Raddát. Mint fogalmazott, ha minden fontos dolgot fel szeretnénk sorolni, amivel Sir Radda hozzájárult a tudományhoz, nagyon hosszú listát kapnánk.

Emlékeztetett rá, hogy a kémikus professzor magyar származású, 1956-ban ment Oxfordba, ahol a Merton College-ban szerzett diplomát. Az MRI-vizsgálatok atyjának is szokták nevezni, neki köszönhető, hogy ma már rutineljárásnak számít az MRI-vizsgálat a klinikumi gyakorlatban – mutatott rá dr. Kellermayer Miklós. Számos kitüntetése, így például a Buchanan Medal Royal Society díja mellett, a Semmelweis Egyetem díszdoktora, valamint 2011-ben ő vehette át az egyetem legnagyobb presztízsű kitüntetését, a Semmelweis Budapest Awardot.

Sir George Radda „The Metabolic Basis of Human Diseases: New Insights through Molecular Imaging" címmel tartotta meg előadását. Ebben egyebek mellett emlékeztetett arra, hogy Warburg Nobel-díjas biokémikus a múlt század első felében tette közzé elméletét, miszerint a rák és más betegségek hátterében elsődlegesen metabolikus okok állnak. Mint rámutatott: az elmúlt tíz évben ismét felértékelődött az anyagcsere jelentőségének szerepe. Az idei évben is egymást követve jelentek meg olyan tudományos publikációk, melyek a metabolizmus jelentőségét emelik ki a rák kialakulásával kapcsolatban.

Végigtekintett az orvostudomány fejlődési szakaszain, rámutatva, hogy a biokémia, a molekuláris biológia, a genomika forradalma után a 21. század feladata a génműködés szabályozása és a metabolikus hálózat közötti kapcsolat megértése. Ehhez szükség van az in vivo vizsgálatokat lehetővé tevő modern képalkotásra – tette hozzá.

Az egyik legnagyobb metabolikus népbetegséggel, a cukorbetegséggel, valamint a szívbetegséggel kapcsolatban több dián keresztül mutatta be, hogy miként vizsgálhatók a molekuláris és metabolikus, vagyis anyagcserével kapcsolatos képi információk a modern képalkotó eljárásokkal.

A világ legjelentősebb tudománypolitikusai között számon tartott Sir George Radda egyébként egy szingapúri központú tudományos ügynökség (A*STAR) orvosbiológiai kutató tanácsának elnökeként korábban éppen egy olyan kutatóprogramot indított, mely a rák metabolizmusával is foglalkozik.

Az előadást követően az oxfordi professzor részvételével egy kerekasztal-beszélgetést is tartottak a kutatás-fejlesztés, innováció menedzselésével, finanszírozásával kapcsolatban. Ezen részt vett dr. Ferdinandy Péter, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, aki a kutatói álláspontot jelenítette meg a modern tudomány mecenatúrában; dr. Erőss György a GE Hungary részéről, aki a magáncégek és az egyetemek közötti együttműködési lehetőségekről szólt, Sir George Radda pedig a kutatók társadalmi felelősségével kapcsolatos álláspontját jelenítette meg a beszélgetésben.

A cikk szerzője: Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem