Pécsi közreműködéssel értek el áttörést a SARS vírusok eredetkutatásában

Nemzetközi összefogás keretében hatalmas eredményt értek el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) kutatói a COVID-19 pandémia eredetkutatásában. A szakemberek az elmúlt tíz évben számtalan expedíción vettek részt a világ több pontján, hogy megértsék honnan erednek, miként működnek és hogyan előzhetők meg a különféle vírusjárványok. A rangos Molecular Ecology folyóiratban nemrég publikált kutatásuk fókuszában Vietnám és a sarbecovírusok, tehát a SARS-szerű koronavírusok álltak. Ebbe a csoportba tartozik az elmúlt években sokat emlegetett SARS-CoV-1 és a COVID-19 pandémiát okozó SARS-CoV-2 is - adták hírül közleményben.

Az újtípusú koronavírus-járvány idején társadalmi szinten is többször felmerült a kérdés, hogy pontosan honnan eredhet a COVID-19 megbetegedést okozó vírus. Számos tudományos hipotézis született, amelyek komoly kutatások tárgyát képezik, de sajnos sok álhír és összeesküvés-elmélet alapjául is szolgáltak. A pécsi virológusok legutóbbi kutatási eredménye is azt a széleskörben elfogadott tudományos álláspontot támasztja alá, hogy a sarbecovírus-csoportba tartozó SARS-CoV-2 is a természetből ered. A tanulmány azonban ennél mélyebb összefüggésekre is rávilágít, a SARS-vírusok kialakulásának egy, ez idáig nem ismert folyamatát tárta fel - írták.

Vietnám földrajzi elhelyezkedés szempontjából rendkívül érdekes, hiszen az északi és déli régió más-más éghajlati viszonyokkal, ezáltal más ökológiai tulajdonságokkal bír. A szakemberek az ország több pontján végeztek mintagyűjtést és összesen 38 újonnan felfedezett SARS-szerű vírust azonosítottak. Az új vírusok között akadtak olyanok, amelyek a SARS-CoV-1 vagy a SARS-CoV-2 evolúciós őseiként értelmezhetőek, de különös módon a kettő keverékeit is kimutatták.

A legkiemelkedőbb eredmény azonban meglepő módon nem az új vírusok leírásában jelentkezett. Az ország ökológiai és éghajlati szempontból eltérő északi és déli régiója ugyanis a vírusok evolúciója és kialakulása szempontjából nagyon eltérő műhelynek bizonyultak. A kutatás eredményei alapján úgy fest, hogy az emberiség számára kockázatos SARS-szerű vírusok evolúciója és kialakulása az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthető. Ennek hátterében számos olyan paramétert sejtenek, amelyek a gazdaállatok, a vadállatok életciklusát befolyásolják, ilyen például a téli hibernáció vagy eltérő fajösszetétel, életvitel.

A kutatási eredmények nemcsak tudományos szempontból kiemelkedőek, hanem hosszútávon a társadalmat is szolgálják, mivel hozzájárulnak a jövőbeli járványok megelőzéséhez és hatékony kezeléséhez. Ha tudjuk, honnan származnak ezek a vírusok, jobban felkészülhetünk a potenciális járványokra és csökkenthetjük azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak az emberi megbetegedések kialakulásához. Ilyenek például a biodiverzitás megőrzése, valamint a vadállatok kereskedelmének és fogyasztásának korlátozása olyan területeken, ahol ezek a vírusok előfordulhatnak.