• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Rangos bőrgyógyászati szaklap szerkesztése került az SZTE-re

Regionális hírek 2024.02.03 Forrás: MTI
Rangos bőrgyógyászati szaklap szerkesztése került az SZTE-re

Az International Journal of Dermatology folyóirat főszerkesztői feladataival bízták meg a szegedi professzort.

Kemény Lajos bőrgyógyász-immunológus professzort bízták meg az International Journal of Dermatology folyóirat főszerkesztői feladataival, így a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) készül a rangos folyóirat - tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A közlemény szerint az International Journal of Dermatology folyóiratot az Egyesült Államokban alapították az általános bőrgyógyászat, valamint a trópusi betegségekkel kapcsolatos kutatások számára. A lap a világ minden részéről fogad publikációkat, profilja a bőrgyógyászati kutatások széles skáláját fogja át, de fókuszában megőrizte az egészségügyileg kevéssé ellátott területek és a színes bőrű populáció dermatológiáját is. A lapnál évente körülbelül 4500 publikációt bírálnak el, a fő idényben naponta 20-25 tudományos cikk érkezik a folyóirathoz.

A szegedi professzor megbízásával hatvanéves története során a lap szerkesztése először került amerikai egyetemekről Európába. A Széchenyi-díjas akadémikus úgy fogalmazott, hogy a poszt nem csak személy szerint számára jelent kiemelkedő szakmai presztízst a nemzetközi kutatói világban, hanem az SZTE bőrgyógyászati klinikájának neve is megjelenik a folyóirat első oldalán.

A kutató kifejtette, a bőrgyógyászatban a 2000-es évek elején a biológiai gyógyszerek megjelenése hozta a legnagyobb hatású áttörést. Ekkor újabb és újabb terápiákat vezettek be, a betegek egyre nagyobb százalékát tudták tökéletesen tünetmentesíteni. Nemcsak a pikkelysömör, hanem az ekcéma, az autoimmun hajbetegségek, és egy sor egyéb krónikus, korábban nem gyógyítható bőrbetegség, valamint daganatos betegség vált nagyon jó eséllyel kezelhetővé.

A szegedi professzor munkacsoportja az 1990-es években elsőként dolgozta ki az excimer lézer bőrgyógyászati alkalmazását együttműködve az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének két kutatójával, Szabó Gáborral és Bor Zsolttal. Ennek az eszköznek köszönhetően ma már évi kétmillió kezeléssel segítenek a betegeknek szerte a világon.

A professzor kiemelte a bőr immunszerepét vizsgáló kutatások - melyeket Dobozy Attila professzor indított el Szegeden - fontosságát is. E területen az új lendületet a szakember a szövetminták sejtszintű vizsgálatától várja. A beteg szövet sejtjeiben egyenként kell tudni, hogyan alakul a fehérjék és a gének kifejeződése, hogyan következnek egymás után, mi mit befolyásol. Ezekhez a vizsgálatokhoz a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) nyújt jelentős támogatást. Olyan iránya ez a globális biológiának, amit nem lehet megkerülni. Minden korábbinál robusztusabb adatmennyiséggel kell dolgozni, ez pedig olyan jellegű új tudást igényel, amit nem egyik napról a másikra gyűjt össze egy kutatócsoport - fejtette ki HCEMM-kutatócsoportot vezető professzor.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink