Régi-új főigazgató a Klinikai Központban

A szegedi születésű Édes István 1994. július 1-je óta igazgatja az akkor még Szív- és Tüdőklinika néven működő, majd 1999-ben önálló intézménnyé vált Kardiológiai Klinikát. Volt már az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese, klinikai rekorhelyettes, centrumelnök és klinikai centrumelnök-helyettes, így megfelelő vezetői gyakorlattal és rálátással rendelkezik a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának irányításához. Az elmúlt fél évben is a professzor töltötte be a megbízott főigazgatói posztot, újabb kinevezése további három évre szól.

- Húsz éve áll a Kardiológiai Klinika élén, az elmúlt évtizedek mely eredményeit tekinti mérföldkőnek?

- Amikor a szegedi centrumból ide érkeztem, a debreceni Szív- és Tüdőklinika még kissé hátrányos helyzetben volt, gyenge infrastruktúrával. Azóta azonban sokat fejlődött az intézet új beruházásoknak és új technikák meghonosításának köszönhetően. Ezek közül különösen fontos az akut infarktus azonnali kezelése. Ha ugyanis 4 órán belül kinyitjuk és kitágítjuk az elzáródott eret, helyreállítjuk a keringést, akkor nem sérül a szívizom. 2000-re egy funkcionális privatizációval, egymilliárd forintos magántőkés befektetéssel felépült egy ezer négyzetméteres új szárny, amiben két katéteres laboratórium is helyet kapott, ezzel Debrecen katéteres kardiovaszkuláris központtá vált. Ezt minimumcélként tűztem ki, amikor a cívisvárosba jöttem. A fejlesztés tette lehetővé a pulmonológia és a kardiológia különválását, és eredményezte a szívsebészettel való egyesüléssel a Kardiológiai Intézet létrejöttét. A 12,5 milliárd forintos Auguszta-beruházás révén pedig 2008 végére infrastrukturálisan és technikai felszereltségét tekintve is teljes mértékben megújult a klinika. Két-három éve végezzük az éren keresztüli aortabillentyű beültetést (TAVI), ami a nyitott szívműtéttől mentesíti a beteget, és speciális módon tudjuk kezelni az extrém magas vérnyomást is. Ezek az új eljárások szintén nagy előrelépést jelentettek. Fontos állomása a minőségi betegellátásnak az a 2006-ban létrehozott, hazánk egyik legmodernebb elektrofiziológiai laborja is, ahol a pacemaker beültetés történik, valamint életveszélyes ritmuszavarokat szüntetünk meg. Évente 900-1000 műtét van a szívsebészeten, a Kardiológiai Klinikán pedig 4-5 ezer betegeket katéterezünk meg, és 2-3 ezer a katéter terápiák száma. Ezzel az ország második-harmadik legnagyobb centruma vagyunk. Elsők is lehetnénk, de körülbelül ennyi teljesítményt tud az Országos Egészségpénztár finanszírozni, ami a Kardiológiai Klinikának évente 5 milliárd forintos bevételt jelent.

- Főigazgatóként milyen új kihívások várják?

- Mindenképpen előny, hogy a korábbi, mintegy hétéves egyetemi és centrumvezetői megbízások révén ismerem a klinikák működését és problémáit. A főigazgatói tiszt nagy megtiszteltetés és nagy kihívás is egyben. Sok nehézséggel és gazdasági problémával kell szembenéznünk, amiket csak közép- és hosszútávon lehet megoldani. Takarékoskodni kell, de mint ahogyan a mondás is tartja, takarékoskodásból nehéz meggazdagodni. Ez természetesen nem mehet a betegellátás és a szakmaiság rovására. A gazdasági szakemberek nehezen látják át, hogy míg például az oktatásból lehet forrásokat kivonni, és megszabni a kereteket, addig a betegellátásban ez nagyon nehéz. Csak a műtétek egy része tervezhető, a balesetes betegek számát nem tudjuk előre megjósolni. Vagy gondoljunk arra, hogy kánikulában tízszer annyi infarktusos beteget kell ellátnunk, mint máskor. A klinikákon zömében akut beavatkozásokat végeznek, melyek száma ugyancsak nehezen vetíthető előre.

A teljes interjú a Debreceni Egyetem honlapján