• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Stop az epilepsziás rohamnak!

Regionális hírek 2020.03.30 Forrás: Szegedi Tudományegyetem
Stop az epilepsziás rohamnak!

 Az új kutatási projekt főként arra összpontosít, hogy a tünetek várható megjelenését megjósolja, és még a manifesztálódás előtt beavatkozhassunk.

5 évre 300 millió forint támogatást nyert az Élvonal – Kutatói Kiválósági Program pályázatán a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudomány Kar munkatársa. Dr. Berényi Antal és csoportja az epilepszia elektroterápiájával foglalkozik évek óta. Munkáját folytatja az SZTE kutatóorvosa: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával tervezendő eljárással az epilepsziás roham kialakulását szeretné megállítani. – Eddigi kutatásaink arra irányultak, hogy amikor elindul az epilepsziás roham, akkor próbáljunk beavatkozni, s minél gyorsabban állítsuk le ezt a káros agyi folyamatot. Ezzel szemben azzal a munkatervvel, amelynek a megvalósítása most nyert támogatást az NKFIH „Élvonal” pályázatán, előrébb léphetünk. Azaz előre próbáljuk jelezni az epilepsziás rohamnak már a készülődését is. Vagyis még mielőtt elindulna a folyamat, igyekeznénk az agyra hatni, hogy el se tudjon kezdődni az epilepsziás roham – magyarázta dr. Berényi Antal az egyetemi portálnak adott interjúban.

A kialakult epilepsziaroham lefékezésére alkalmas eszköz fejlesztése hol tart? – kérdezik a betegek is. Az SZTE Hírportálon 2018-ban megjelent Epilepsziás betegeken segít az SZTE-kutatók agyi defibrillátora című cikkben az olvasható, hogy 2020 tavaszára elkészülhet a koponyába beültethető „implantátum” prototípusa.

– Jól állunk, bár a koronavírus pandémia nehezíti a munkát, mert például az elektronikai alkatrészeket gyártó és szállító kínai partnerek leállították a termelést és a szállítást. Így a prototípus végső összeszerelésével nagyjából egy hónap múlva végzünk.

– Mi a következő lépés?

– Ahhoz, hogy az általunk tervezett eszközből egy olyan berendezés legyen, amelyet rutinszerűen alkalmazhatnak embereknél, illetve évtizedeken keresztül működve felügyeli a beteg epilepsziáját, nagyon hosszú út vezet. E fejlesztésnek a megfelelő lépcsőfokait nem lehet átugrani. Az első lépcsőfok, hogy teszteljük ezt az általunk kifejlesztett eszközt epilepsziás betegeken, beültetés nélkül. Ez a prototípus a funkcionalitását, méretét és küllemét tekintve közel áll ahhoz az eszközhöz, amelyet majd be szeretnénk ültetni az epilepsziás paciens agyába. Ám a felhasznált anyagokban jelentős a különbség. A beültethető eszközben a működés mellett vizsgálatokkal kell bizonyítani azt is, hogy olyan anyagokból készült-e, amilyenek tartósan beültethetőek az emberi koponyába. E kétféle eszköz, vagyis az epilepsziás rohamot leállító implantátum mostani prototípusa és a beültethető defibrillátor között 10 millió dollárnyi a különbség. Tehát ha meggyőződtünk arról, hogy a dizájn, a kapcsolás és a többi feltétel is megfelelő a prototípuson, akkor jöhet a 10 millió dollárt igénylő lépcsőfok, vagyis egy valóban beültethető eszköz elkészítése.

Mikor lesz az epilepsziás beteg számára elérhető a defibrillátor?

– A terv az, hogy a prototípusnak a humán kipróbálását az idei év vége felé elkezdjük a New York-i Egyetem epilepszia-központjában. De onnan is rossz hírek érkeznek a koronavírus terjedésének időszakában, így a Jó Isten a megmondhatója, hogy mennyit késik a projektünk folytatása. Mi próbáljuk tartani az eredeti ütemtervet. A defibrillátor engedélyeztetésének a folyamata hasonló a gyógyszerekéhez. E fázisban szigorú elvek alapján kereséssel beválogatott, nem pedig önkéntes alapon jelentkezők körében próbálják ki az eszközt az amerikai kollégák. A kutatóktól és a prototípust elkészítőktől függetlennek kell lennie ezeknek a vizsgálatoknak, így biztosítható azok elfogulatlansága. Ez azt jelenti, hogy optimális esetben 2030-ra kapja meg a defibrillátorunk az amerikai piacon azt az engedélyt, amely alapján rutinszerűen beültethetik epilepsziás betegekbe.

Milyen irányváltást eredményezhet az epilepsziakutatásban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Élvonal – Kutatói Kiválósági Program pályázatán 5 évre elnyert 300 millió forintnyi támogatás?

– Tematikailag szorosan kapcsolódnak egymáshoz az uniós és hazai támogatással vitt projektjeink, ugyanakkor koncepcionálisan más és más a megközelítésük. Különbözőek a kísérletek és az alkalmazandó módszerek is merőben eltérnek attól, mint amit eddig csináltunk. A végcél azonos: az epilepsziás betegeken próbálunk segíteni. Míg eddig a szimptomatikus betegségek tüneteinek enyhítéséért dolgoztunk, addig ez az új kutatási projekt főként arra összpontosít, hogy a tünetek várható megjelenését megjósolja, és még a manifesztálódás előtt beavatkozhassunk. Továbbiak a teljes interjúban

(Fotó: Bobkó Anna)

Legolvasottabb cikkeink