Sürgősségi Nap a PTE KK Sürgősségi Klinikáján

Sürgős az, ami életveszélyes, súlyos vagy kritikus – a sürgősségi ellátás definícióját évek óta, sokféle fórumon hangoztatják a sürgősségi szakemberek, ám még ma is sokan félreértelmezik a sürgősségi kifejezést, és enyhébb, illetve régebben fennálló tüneteikkel is felkeresik a klinikákat, remélve gyors kivizsgálásukat. Ezek az esetek az ellátórendszerre komoly terhelést jelentenek. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikájának munkatársai sokat tesznek azért, hogy üzeneteik eljussanak a lakossághoz: tartanak elsősegély-oktatásokat, eljárnak középiskolákba, a hatékony orvos-beteg kommunikáció érdekében folyamatosan képezik munkatársaikat, akiknek rekreációs szobát is létrehoztak, és kétféle társasjátékot is kiötlöttek. Országosan is egyedülálló kezdeményezéseikkel azon vannak, hogy eloszlassák a sürgősségi ellátással kapcsolatos tévhiteket, ami egyik fontos célja a Sürgősségi Orvostan Európai Napjának is, amit május 27-én tartanak.

A sürgősségi szakmát összefogó nemzetközi szervezet

1994. május 27-én alakult meg a sürgősségi szakmát összefogó nemzetközi szervezet, az Európai Sürgősségi Orvostani Társaság (EUSEM), ezért 2018 óta Magyarországon is ezen a napon tartják a Sürgősségi Orvostan Európai Napját. A kezdeményezés a szakma képviselőit, a döntéshozókat és a társadalom tagjait közös gondolkodásra buzdítja az akut jellegű betegellátás helyzetéről, jelentőségéről, korszerű lehetőségeiről, egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a világ minden táján szükség van a jól felkészült és szervezett sürgősségi ellátórendszerre, ami képes javítani a halálozási és költséghatékonysági mutatókat.

A nyilatkozók: dr. Deák Sándor és dr. Kanizsai Péter Fotó: Verébi Dávid

Magyarországon 2019. január 1-jével vezették be a triázs-rendszert, ami biztosítja, hogy minden beteget állapotának súlyossága szerint soroljanak be, és az életveszélyes, illetve súlyos, kritikus állapotú páciensek a lehető leghamarabb részesüljenek ellátásban. A nemzetközi szinten alkalmazott allokációs rendszerek közül a Canadian Triage and Acuity Scale (CTAS) terjedt el leggyorsabban, és rögzült a hazai sürgősségi egységek többségének napi gyakorlatában. Dr. Kanizsai Péter László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikájának igazgatója szerint náluk is hatékonyan működik.

„A triázs-rendszer egy jól bevált szelekciós lehetőség arra, hogy szűrjük, ki igényel azonnali ellátást, és ki várhat. Európában mindenütt ez a rendszer működik, és bár vannak benne helyi sajátosságok, az alapja ugyanaz: a beteghez megfelelő számú és szintű ellátót, valamint időfaktort rendel” - nyilatkozta.

A sürgősség helyes értelmezése

Mint mondta, embert próbáló szakma az övék, amiben gyorsan ki lehet égni, ezért az akut betegellátás területén többen inkább a könnyebb terheléssel járó munkaköröket választják. Jelenleg 170 munkatárssal dolgoznak, akikkel biztonsággal el tudják látni a betegeket, ápolójuk is van elég, ám szakorvosért küzdelem zajlik. Hangsúlyozta: megkönnyítené a munkájukat, ha az emberek tisztában lennének azzal, hogy milyen tünetek észlelése esetén kell hozzájuk fordulniuk. A „sürgősségi” kifejezést ma is sokan félreértelmezik, az emberek gyors, azonnali vizsgálatot vizionálnak, holott ők az életveszélyes, súlyos vagy kritikus állapotú eseteket hivatottak ellátni. Rámutatott: a „sürgősség” helyett előremutatóbb lenne a „triázsoló osztály” szóhasználat, mert az sokkal inkább tükrözné hivatásuk valós célját.

„Nyilvánvalóan azok a betegek fognak elsőbbségi ellátást élvezni – az orvosi eskühöz és a humánus gondolkodáshoz hűen -, akik rosszabbul vannak. Természetesen azt az embert sem küldjük el, aki azért jön, hogy felírasson egy receptet vagy megkerülje a sort a röntgenre, illetve az ultrahang-vizsgálatra történő várakozásnál, ám neki 6-8-12 órát várnia kell. Sajnos ez ma is gyakran előfordul, holott jelentősen hátráltatja a valóban fontos esetek ellátását” - fűzte hozzá.

A dr. Kanizsai Péter László klinikaigazgató által vezetett csapat rendszeresen tart fórumokat és elsősegély-oktatást Baranya vármegye hátrányos helyzetű térségeiben is. Hisznek abban, hogy a tájékoztatást minél korábban el kell kezdeni, ezért iskolákba is eljárnak.

A műszerezettségről, illetve a labor- és képalkotó háttérről szólva elmondta: ezek európai színvonalúak az összes hazai sürgősségi klinikán, a háttérszakmák hiányát inkább a kisebb városi kórházakban tapasztalják, ám ezt centralizálással, távdiagnosztikával orvosolhatónak vélik. Baranya vármegyében a Mohácsi és a Szigetvári Kórházban van még sürgősségi osztály, a pécsiek mindkét helyre adnak szakembereket. 

Hatékony orvos-beteg kommunikáció, javuló beteg- és dolgozói elégedettség

„Dolgozóink folyamatos belső képzésével, szakmai és kommunikációs oktatásával egyre inkább javul a betegellátás hatékonysága, és ezzel párhuzamosan a betegelégedettségi mutatók is. Havi anonim kérdőíveink, és az egyéb módon kapott visszajelzéseink összesítése alapján egy-két éve már 90 százalék fölötti elégedettséget látunk. Általában nem azok a betegek háborognak, akiknek valóban sürgős ellátásra van szükségük, hanem azok, akik több hónapja halogatják a vizsgálataikat, majd egyszer csak megjelennek nálunk. Azon vagyunk, hogy megfelelően kommunikáljuk feléjük azt, hogy ez miért nem helyes. A legtöbb panasz a hosszas várakozási időre vonatkozik. Nehezen értik meg az emberek, hogy a különböző leletek validálása is időbe telik, főleg akkor, ha sok a beteg” - nyilatkozta Deák András Sándor, a klinika ápolásszakmai igazgatóhelyettese, aki megjegyezte, hogy naponta átlagban 150 beteg keresi fel őket.

A betegelégedettségi mutatók javulásával párhuzamban a dolgozói elégedettség is növekszik a pécsi klinikán, melynek vezetői 2020-ban létrehoztak egy civil szervezetet, az Akut Pécs Alapítványt. Egyik céljukként munkatársaik testi-lelki jóllétének fokozását jelölték meg. Ennek részeként, pályázati támogatásból, az országban elsőként létrehoztak egy rekreációs szobát, ahova elvonulhatnak, ahol sportolhatnak, kikapcsolódhatnak, és a közeljövőben - egy ugyancsak nyertes pályázat nyomán - életmódbeli változtatásaikhoz, táplálkozással és mozgással kapcsolatos szokásaik formálásához is tanácsot kaphatnak, a mentálhigiénés segítségadás mellett. 

APAktiviti: társasjáték szakmabelieknek és laikusoknak

2022-ben APAktiviti néven megalkottak egy egyedi, egészségügyi témájú társasjátékot a sürgősségi betegellátásban dolgozóknak, illetve azoknak, akik ezt tanulják, hogy könnyebben sajátítsák el a sürgősségi betegellátás során alkalmazandó eljárások alapjainak elméletét és gyakorlatát. Egy évre rá megjelent testvére is, az APAktiviti Light, amivel már a laikus elsősegélynyújtókat is megszólítják, remélve, hogy a hasznos és életmentő tudás megszerzése mellett játékosan a sürgősséggel kapcsolatos üzeneteik is célba érnek.

„Az APAktiviti Light hétköznapi szituációkra fókuszál, követve egy ember napját a reggeli indulástól addig, amíg újra hazatér. Felvonultatja azokat a baleseti lehetőségeket, amik az utcán, a munkahelyen, az iskolában vagy az otthoni háztartásban érhetnek minket. Segít abban, hogy mely esetekben érdemes a háziorvost vagy a háziorvosi ügyeletet keresni, mikor és hogyan kell mentőt hívni, valamint mikor szükséges hozzánk fordulni. Kiváló az alapszintű elsősegély elsajátítására is, akár már 12 éves kortól. Megalkotásakor a fiatalokat érintő problémakörökre is figyelmet fordítottunk, ilyen a kábítószer-és a nikotinpárna-használat vagy a szexuális úton terjedő betegségek” – húzta alá Deák András Sándor, a játék megálmodója.

Mint mondta, könnyebb terjeszthetősége érdekében tervezik egy webshop kialakítását, amit majd az akutpecs.hu websiton keresztül lehet elérni, továbbá európai adaptációját, angol nyelvű megjelentetését is. Hosszabb távú elképzeléseik közt egy olyan társasjáték megalkotása is szerepel, amely az idősödő, dementálódó korosztályt célozza. 

A jövő: telemedicina, mesterséges intelligencia

A pécsi sürgősségin a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is végeznek kutatásokat, és elkezdtek foglalkozni a telemedicinával, azaz a távorvosi kezelés alkalmazásával is, ami az amerikai kontinensen már évek óta működik. A technikai feltételek Magyarországon is adottak hozzá, ám alkalmazásának törvényi szabályozása még hiányzik. Mint dr. Kanizsai Péter László elmondta, számos vizsgálat igazolja, hogy bizonyos kórképek esetén a diagnózis felállításához nem feltétlenül szükséges a személyes orvos-beteg találkozó. Kanadában például már olyan szakembereket keresnek, akik egy-egy centrumban 14 másik, kis sürgősségre tudnak felügyelni. Ők fizikailag nem vesznek részt a betegellátásban, hanem az a dolguk, hogy a kamerarendszereket irányítsák. Vélhetően ez lesz a jövő útja a hazai sürgősségi ellátásban is.