Szájüregi megbetegedéseket vizsgáló program Szegeden

Uniós és hazai támogatással a súlyos egészségügyi problémát jelentő szájüregi megbetegedéseket molekuláris módszerekkel vizsgáló kutatási program indult a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
   

Minárovits János, az SZTE Fogorvostudományi Karának professzora a programot bemutató hétfői konferencián elmondta, a fogágygyulladás és szájüregi daganatok népbetegségnek számítanak. A szájüregi daganatok a hatodik leggyakoribb ráktípusnak számítanak a világon, évente 500 ezer új megbetegedést diagnosztizálnak. Hozzátette: e betegségtípusnál nagyon kedvezőtlen, csupán 50 százalékos az ötéves túlélés.
   

Európában Magyarországon legmagasabb a szájüregi betegségek előfordulása és az ebből fakadó halálozás is - tudatta az egyetemi tanár.
   

Minárovits János hangsúlyozta, kiemelkedő szerepe van a korai felismerésnek, a megfelelő időben elvégzett beavatkozások jelentősen javíthatják a páciensek túlélési esélyét.
   

A SZTE konzorciumi partnereivel - a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karával, és a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával - 690 millió forint uniós és hazai támogatást nyert négyéves programjára, amely célja molekuláris módszerekkel vizsgálni a szájüregi mikrobaközösségek összetételét. Az egészséges szervezetben betegséget nem okozó, igen változatos összetételű baktériumok közösségéről van szó. A dohányzás, a rossz szájhigiéné, a magas cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása megváltoztathatja ezeket a mikrobaközösségeket, ez pedig összefüggésbe hozható a betegségek kialakulásával - tudatta a professzor.
   

A sok minta párhuzamos elemzését lehetővé tevő új generációs szekvenálási módszerekkel meghatározzák a mikrobaközösségek összetételét, és olyan jeleket keresnek, melyek lehetővé teszik az elváltozások rák kialakulása előtti stádiumának felismerést - mondta a professzor.
   

A debreceni kutatókkal együttműködve azt is vizsgálják majd, befolyásolják-e a fogpótlásban alkalmazott titán implantátumok felszíni módosításai a szervezet sejtjeinek tapadását, és gátolható-e ily módon a gyulladást okozó, az implantátumok felszínéhez tapadó baktériumok szaporodása.