Szenior Akadémia - Fókuszban a bioetika

A 250 éves Semmelweis Egyetem jubileumi évének keretében megrendezett szabadelőadás-sorozat, a Szenior Akadémia idei szemeszterének harmadik alkalmán a bioetika aktuális kérdéseit járta körbe dr. Kovács József, a Magatartástudományi Intézet igazgatója. Mint arra rámutatott, a 60-as években a biológia és az orvostudomány fejlődése új etikai kérdéseket vetett fel, az emberi jogi megközelítés is előtérbe került, a betegek pedig egyre jobban bevonódtak az egészségügybe, ez hívta életre a bioetikát. Kitért rá, hogy míg az úgynevezett piros bioetika az orvostudomány és a biológia által felvetett erkölcsi kérdésekkel foglalkozik, addig a zöld bioetika a környezeti és a népesedési etikával - tudósított az előadáson elhangzottakról az egyetemi portál.

A bioetikát az emberi egészség holisztikus megközelítése jellemzi, kritikai és filozófiai jellegű, interdiszciplináris terület – ismertette az igazgató. Egyik ága a klinikai bioetika, ami leginkább a hagyományos orvosi etikára hasonlít, a betegágy mellett dolgozó orvosok etikája, ami a többi között olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az orvosi titoktartás, a betegjogok vagy a betegek tájékoztatása. Szólt róla, hogy régen, a paternalizmus korában az úgynevezett egyszerű tájékoztatás elve érvényesült, mely szerint az orvosnak nagyobb a tudása és az ítélőképessége, mint a betegnek, épp ezért nem is kell őt mindenről tájékoztatnia. A 60-as évekig szakmai kérdésnek számított, hogy mennyit és mit kell elmondani a betegnek. Ma már a tájékozott beleegyezés elve érvényesül, mely szerint mindent el kell mondani, ami alapján a páciens dönteni tud, hogy beleegyezik-e az adott beavatkozásba – ismertette. Kitért még a különböző betegtájékoztatási standardokra, majd peres ügyeken keresztül mutatta be a téma nehézségeit.

Előadásában beszélt az igazságosság kérdésérről is az egészségügyben, melynek egyik fontos része a sorolás problematikája – két fajtáját különböztetjük meg: a kemény és a puha sorolást – mutatott rá. Ide tartoznak az életmentő, ritka, általánosan nem elérhető eszközök, gyógyszerek, eljárások elosztásának etikai problémái, valamint az egészségügyi ellátáshoz való jog problémája is – sorolta.

Szólt a haldoklással kapcsolatos etikai kérdésekről, külön kitérve az eutanáziára. Mint arra rávilágított, Magyarországon az 1997-es egészségügyi törvény radikális változást hozott, mely lehetővé tette az életmentő kezelések visszautasításának jogát abban az esetben, ha a páciens olyan betegségben szenved, ami orvosi kezelés ellenére is rövid időn belül nagy valószínűséggel halálhoz vezet. (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)