Szenior Akadémia - fókuszban a gyulladásos betegségek

A Szenior Akadémia 2023-as tavaszi online szemeszterének kilencedik alkalmán dr. Mócsai Attila, az Élettani Intézet igazgatója tartott előadást jelátviteli folyamatok gyulladásos betegségekben betöltött szerepéről. Előadásában konkrét kutatásokat bemutatva beszélt arról, hogy az élettani kutatások, modellkísérletek hogyan járulnak hozzá a betegségek megértéséhez és a diagnosztika és a terápia fejlesztéséhez, illetve kitért a jelátviteli folyamatok vizsgálatára is - adta hírül az egyetemi portál.

Dr. Mócsai Attila Jelátviteli folyamatok gyulladásos betegségekben című előadásában kiemelte: a tudomány szerepe a betegségek leküzdésében, hogy a diagnosztikát vagy a terápiát jobbá tegye, de van egy harmadik funkciója is, ez pedig a betegségek megértése.

Ezzel kapcsolatban felidézte a leptin hormon felfedezésének a történetét: az ún. ob/ob egértörzs tagjai súlyosan elhízottak voltak, és bár ismert volt, hogy ez egy öröklődő betegség, ennek okát sokáig nem tudták megmagyarázni. Csaknem harminc évvel ezelőtt egy amerikai kutatócsoport azonosította ennek a betegségnek a molekuláris alapjait. Kiderült, hogy egy leptin nevű fehérje hiánya okozza az egerek elhízását. A felfedezés hatalmas vállalás volt, nagyon jelentős összeget költöttek rá, óriási feladatot jelentett megtalálni a mutációt. A leptin felfedezésétől egy lépésnyire a kutatók megértették: a leptin hiánya az emberekben is hasonló tüneteket okoz, amelyeket a fehérje adásával kezelni lehet. Kiemelte, hogy ebben a történetben a leptin felfedezése számított a legnagyobb feladatnak, ezután a terápiát már viszonylag gyorsan megtalálták.

Dr. Mócsai Attila a gyulladásos betegségek között olyan gyakori, súlyos, krónikus betegségeket sorolt fel, mint a rheumatoid arthritis, a gyulladásos bőrbetegségek, a köszvény, az atherosclerosis és az anyagcserebetegségek. Mint elmondta, közös jellemzője ezeknek a betegségeknek, hogy a mögöttük álló molekuláris mechanizmusok jelenleg kevéssé ismertek, és a terápiájuk nem megoldott.

Kiemelte, hogy ez a téma szorosan összefügg az immunrendszer működésével, amelynek legismertebb szerepe a kórokozók elleni védelem. Ez jelentős szövetkárosodással is jár, ami túlsúlyba kerülve autoimmun, gyulladásos betegségekhez vezet. Ez utóbbiakra koncentrálva célkitűzésük az volt, hogy a gyulladás molekuláris mechanizmusainak megértésén keresztül lehetséges terápiás támadáspontokat azonosítsanak, amelyekre később gátlószereket fejleszthetnek – mondta el.

Dr. Mócsai Attila úgy fogalmazott: a kutatásukban elsősorban arra keresték a választ, hogy a gyulladásos betegségekben milyen jelátviteli folyamatok vesznek részt. Kísérleti egerekben gyulladásos betegségeket váltottak ki, és azt vizsgálták, milyen molekulák, fehérjék kiütése, milyen genetikai módosítás esetén válnak az egerek védetté a betegség kísérletes kiváltásával szemben. Sok egyéb kísérlet után összeállítottak egy jelpályát, egy olyan jelátviteli folyamatot, amely leírja a jelenség mögött álló molekuláris folyamatot.

A konkrét kutatáson keresztül azt is bemutatta, hogy az elméleti kutatók hogyan próbálják az eredményeket továbbgondolni, további kutatási irányokat meghatározni. Vizsgálták a másodlagos károsodásokat, ami a rheumatoid arthritisben szenvedők panaszai alapján az ízületi funkcióvesztést jelenti. Kíváncsiak a kutatók arra, hogy melyik sejtvonal érintett az adott betegségben, illetve a részletes mechanizmus leírására törekednek. Az eredményeket összevetik egyéb betegségmodellekkel is, és természetesen a humán vonatkozásokra is nagy figyelmet fordítanak – magyarázta.