A fogakat rögzítő szövetek együttesével foglalkozó tudományág viszonylag új, 30-40 évvel ezelőtt lett valóban evidencia alapú tudomány.
A Szenior Akadémia 2023-as tavaszi online szemeszterének ötödik alkalmán dr. Gera István, a Parodontológiai Klinika professor emeritusa tartott előadást a parodontológiáról. Előadásában beszélt a többi között a viszonylag új tudományág kialakulásáról, a népbetegségként sokakat érintő fogszuvasodás és fogínygyulladás kialakulásának fázisairól, a prevenció fontosságáról és a kezelési lehetőségekről is.
Dr. Gera István Parodontológia című előadásában kiemelte, hogy a parodontiummal, azaz a fogakat rögzítő szövetek együttesével foglalkozó tudományág viszonylag új, 30-40 évvel ezelőtt lett valóban evidencia alapú tudomány. A gingiva, vagyis az íny, a cement, a gyökérhártya és az alveoláris csont közül utóbbi három kölcsönösen egymásba fonódik, és ha itt szövetpusztulás történik, az visszafordíthatatlan folyamat – hangsúlyozta. Nem szabad összekeverni a valódi fogágybetegséget az ínyvisszahúzódással – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ez az állapot megfelelő fogmosási technikával akár életünk végéig megtartható.
A professzor a biofilmként viselkedő dentális plakk kialakulását is részletesen bemutatta. A biofilm képződéséhez nedves környezet, megújulásra nem kész szövet, és mikroflóra szükséges, mondta el, a fogakat a Balaton partján álló kövekhez hasonlítva. Kiemelte, hogy a szájban 700 baktériumtörzset, típust és altípust tudnak jelenleg megkülönböztetni, és ezek a baktériumok olyan ellenálló biofilmet képezhetnek a fogainkon, különösen az ínybarázdában, amely egy idő után jól szervezett társadalomként már az antibiotikumoknak is ellenáll.
A felszaporodott baktériumok fogágybetegséget vagy fogszuvasodást okoznak – mindkettő népbetegségnek számít – emelte ki. Miközben a fogszuvasodás esetében az íny fölött megtapadó baktériumok mellékterméke, a sav oldja ki a zománcot majd a dentint, a fogágybetegség rendkívül komplikált immunbiológiai választ eredményez. Nincs steril szájüreg, mindannyian együtt élünk hihetetlen mennyiségű mikroorganizmussal – emlékeztetett, ugyanakkor az egyensúly a megfelelő szájhigiénia esetén fenntartható. Ha azonban ezt elhanyagoljuk, és bizonyos hajlamosító tényezők is fennállnak (pl. dohányzás, cukorbetegség, genetikai hajlam stb.), akkor kialakulhat a fogágybetegség, amelynek stádiumait részletesen bemutatta a klinikailag ép ínytől a fogászati rokkant állapotig. Az elsődleges prevencióról szólva kiemelte a megfelelő fogkefével és technikával végzett rendszeres fogmosás fontosságát, emellett hangsúlyozta a fogközök tisztításának szerepét is, amire mindenkinek a számára megfelelő módszert kell használnia, fogselymet vagy fogköztisztító kefét.
Az előadásban szó esett még egyebek mellett a fogágybetegségre hajlamosító tényezőkről, a klinikailag egészséges fogak állapotának megőrzéséről, a különböző típusú fogkefék használatáról és a fogínyvérzés megelőzéséről is.