• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szimpózium a Debreceni Egyetem mozgásszervrendszeri kutatásairól

Regionális hírek 2024.04.15 Forrás: Unideb.hu
Szimpózium a Debreceni Egyetem mozgásszervrendszeri kutatásairól

Nagy szükség van a debreceni egyetemen alkalmazott és alapkutatásokra, és a különböző területeken dolgozó kutatócsoportok munkájának összehangolására.

A mozgásszervi megbetegedések korai diagnózisát és kezelését segíthetik a Debreceni Egyetemen végzett, a vázrendszeri rendellenességekkel, illetve őssejtekkel foglalkozó kutatások. A kutatócsoportok legújabb eredményeiket egy pénteki tudományos ülésen mutatták be. A bemutatóról az unideb.hu készített beszámolót.

A mozgásszervrendszer rendellenességei közé az izmokat, a csontokat és az ízületeket érintő, általában fájdalommal járó betegségek tartoznak. Ezek enyhébb formái csak kellemetlenséget okoznak, azonban súlyosabb esetben a mindennapi tevékenységet és az életminőséget is befolyásolják és akár tartós rokkantsághoz is vezethetnek. A derékfájás a rokkantsággal töltött évek első számú oka. Az ízületi gyulladások (arthritiszek) leggyakoribb formája az oszteoarthritisz, amely elsősorban az idősebbeknél gyakori, becslések szerint a 60 év fölöttiek 10-15 százalékát érinti, és a páciensek egyharmada súlyos fogyatékkal éli le hátralévő életét. A mozgásszervi megbetegedések korai diagnózisa és kezelése segíthet a tünetek enyhítésében és a hosszú távú kilátások javításában. Emiatt is van nagy szükség alkalmazott és alapkutatásokra, és a különböző területeken dolgozó kutatócsoportok munkájának összehangolására. A Debreceni Egyetem több intézetében, illetve klinikáján zajlanak ilyen kutatások.

-    Kutatócsoportunk a porcszövet kialakulásának molekuláris biológiai hátterét kutatja. Jelenleg a porcsejtekké differenciálódó őssejtek sejtfelszíni fehérje-összetételével kapcsolatos kutatásokra fókuszálunk. Munkánk célja, hogy azonosítsuk a porcdifferenciáció során megjelenő új sejtfelszíni fehérjéket és azok potenciális szerepét az ízületi betegségek kialakulásában. A sejtfelszíni fehérjék által szabályozott útvonalak tanulmányozásával reményeink szerint megérthetjük, hogy ízületi gyulladás esetén a porc-progenitorsejtek miért nem képesek megfelelő összetételű porcmatrix termelésére. A projekt során már sikerült azonosítanunk néhány potenciálisan új sejtfelszíni fehérjét – mondta a hirek.unideb.hu-nak Matta Csaba, a Debreceni Egyetem ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet adjunktusa. 

Többek között erről a kutatásról is áttekintést kaphattak a DAB székházban rendezett Musculoskeletal Symposium résztvevői. Szekanecz Zoltán, a Reumatológiai Tanszék vezetője pedig az ízületi gyulladásokat kísérő, szív-ér- és csontrendszeri elváltozásokról tartott előadást. 

- A gyulladásos reumatológiai, így a rheumatoid artritiszes (RA) betegek várható élettartama elmarad az átlag populációhoz képest. Ezért elsősorban a gyulladásos kórképekkel járó társbetegségek a felelősek. Artritiszekben felfokozott az érelmeszesedés és ennek következtében magasabb a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának esélye. Kutatásainkban vizsgáljuk a kardiovaszkuláris rizikó szűrési lehetőségeit, részt veszünk az ezzel kapcsolatos nemzetközi és hazai ajánlásokban. Vizsgáljuk az RA-ban is alkalmazott célzott terápiák érrendszerre gyakorolt kedvező hatásait. Tanulmányozzuk a gyulladásos fokozott csontvesztés hátterét és a célzott terápiák csontanyagcserére kifejtett hatásait is. Összességében elmondható, hogy a szisztémás gyulladás a társbetegségek fő kiváltója. Egyértelműnek tűnik, hogy ezeket is megelőzhetjük az artritiszes alapbetegség megfelelő kezelésével – ismertette Szekanecz Zoltán, a Debreceni Egyetem ÁOK Reumatológiai Tanszék vezetője.

Az esemény vendégelőadója a kanadai Lunenfeld-Tanenbaum kutatóintézetből érkezett Nagy András professzor volt, aki sejtalapú kutatásaival új terápiás módszerek kifejlesztését szeretné elérni egyes gyógyíthatatlan degeneratív betegségek, például a vakság, a cukorbetegség, az ízületi gyulladás, a gerincvelő-sérülés, az öregedés, a hemofília, a pajzsmirigy-alulműködés, a krónikus fájdalom és számos neurológiai rendellenesség, köztük a szklerózis multiplex, a depresszió és a bipoláris betegség kezelésére összpontosítva.

A rendezvényt az Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete, valamint a Reumatológiai Tanszék szervezte, hogy elsősorban a Debreceni Egyetemen, szélesebb körben pedig Magyarországon, illetve külföldön működő, vázrendszeri rendellenességekkel, illetve őssejtekkel foglalkozó kutatócsoportok bemutathassák legújabb eredményeiket, és jobban megismerhessék egymás munkáját. A rendezvényen a Debreceni Egyetem Élettani Intézetéből, az Ortopédiai és Traumatológiai Klinikáról, az Idegsebészeti Klinikáról és a Radiológiai Klinikáról, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemről is elhangzottak előadások.