• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Szócska Miklós dékán az EEK fejlesztési terveiről

Regionális hírek 2019.08.09 Forrás: Semmelweis Egyetem
Szócska Miklós dékán az EEK fejlesztési terveiről

A digitális rendszereknek a betegeket és az egészségügyben dolgozókat kell hogy támogatniuk.

A 2010-es alapítása óta minden képzését tekintve jelentős fejlődésen ment át az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK), mely a július 1-jén hivatalba lépett új dékán, Dr. Szócska Miklós szerint elsősorban annak köszönhető, hogy a karhoz tartozó három, természettudományok és társadalomtudományok határterületén dolgozó intézet olyan témákkal foglalkozik, amelyek jelentős érdeklődésre tartanak számot. A dékán a vele készült interjúban a kar fejlesztési terveiről is beszélt az egyetem portáljának.

Ma már nem lehet kis karnak nevezni az EKK-t, mivel az elmúlt közel 10 év munkájának eredményeként komoly fejlődést sikerült elérni – szögezte le Dr. Szócska Miklós. Az egyik húzó terület a vezetőképzés, amin belül az ún. változtatásmenedzsment témakörében hamarosan jó eséllyel európai támogató szakmai műhely lehet a kar.  A szociális vezetőképzés iránti nagyszámú érdeklődő és az ágazat növekedése miatt egy új, negyedik intézet létrehozását is tervezik, aminek kiszolgálása érdekében új tanári csoport is csatlakozott hozzájuk.

A meglévő, túljelentkezéssel és telt házzal induló képzések mellett új programok helyét is látjuk, a bővülésnek jelenleg csak az infrastruktúra szab korlátot, aminek rendezésére várhatóan kormányzati és egyetemi támogatások is rendelkezésre állnak majd – mondta a dékán. Hozzátette, hogy a jelenleg szétszórtan működő képzések elhelyezése stratégiai kérdéssé vált, szeretnék legalább funkciók szerint csoportosítani a kar egységeit. Dr. Szócska Miklós a célkitűzések között említette még a láthatóságuk növelését, vagyis, hogy a jelenleg a karon zajló innovatív, gyakorlatban megvalósuló szakmai tevékenység a publikációk számában is jobban megmutatkozzon. Ennek érdekében egyebek mellett új minősített oktatók célzott bevonását is megkezdték. Az EMK bevételeinek 85 százaléka külső projektekből származik, és ezt a megközelítést szeretnénk átvinni a többi intézetre is, ami nemcsak anyagilag kedvező, de a minőségi munkát is növeli – vélekedett. Az EKK intézetei széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, ezen együttműködések továbbépítése a kar fejlesztési stratégiájának egyik alappillére. Már most számos nagy nemzetközi partnerintézet első választása vagyunk, ha konzorciumi társakat keresnek – mutatott rá a dékán.

Mint ismertette, számos nemzetközi projektben vesznek részt, egyebek mellett a WHO-val is szoros együttműködésben. „A digitális egészségügyi témakörben véleményvezérnek számítunk” – hangsúlyozta.

Azóta – bár jelentősen növekedett a hallgatók és oktatók száma – a kar vezetése arra törekszik, hogy az intézetek légköre befogadó és nyitott legyen, és aki idejön, az olyan szervezeti kultúrával találkozzon, amit maga is példaként használhat. Dr. Szócska Miklós szerint egészségügyi vagy szociális környezetben különösen fontos, hogy a munkahely, vagyis az a környezet, ahol az emberek a napjaik nagy részét töltik, élhető legyen. „Az, hogy itt milyen élmények érnek minket, hatással van arra, hogy milyen emberek vagyunk magánéletünkben” – vélekedett. A teljes írás itt olvasható

(Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)

Legolvasottabb cikkeink