Szombaton tartják a keresztény szellemiségű gyógyítás napját

Szombaton a Betegápoló Irgalmasrend alapítója, Istenes Szent János ünnepén tartják a keresztény szellemiségű gyógyítás napját világszerte. Ezen a napon emlékeznek meg az újkori betegápolás előfutáráról is. Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke szombaton, a rend legnagyobb ünnepén tart szentmisét a budapesti Frankel Leó úti Szent István-kápolnában.

Az irgalmasrendiek MTI-hez eljuttatott közleménye emlékeztet Kozma Imre korábbi szavaira, miszerint "van-e nagyobb lehetősége a szegénynek, a betegnek az irgalmasok ajándékánál, akik Istenes Szent János példájára irgalmas szeretettel szolgálnak? Szeretettel, amely kiszolgáltatja magát, irgalommal, amely védettséget is garantál?"

Az irgalmasrendet Spanyolországban alapították, 1571-ben kapott pápai elismerést. V. Sixtus pápa laikus szerzetesrenddé nyilvánította a közösséget. Öt kontinensen, 51 országban 236 szerzetesközösséggel működik, és több mint ezer irgalmasrendi testvér tartozik hozzájuk. Csaknem 300 gyógyító-ápoló intézményben, 40 ezer munkatárssal és majdnem nyolcezer önkéntes segítővel állnak a betegek és a szegények szolgálatában.

A Betegápoló Irgalmasrend jelenleg Magyarországon Budán, Pécsett, Vácon tart fenn kórházat, ezenkívül működteti az érdi Szent József Otthont, valamint a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthont.
Magyarországon az intézményesített gyógyítás úttörői az irgalmasrendi szerzetesek voltak, 1650-ben alapították első kórházukat Szepesváralján. Néhány évtized múlva a történelmi Magyarország területén nyolc rendházuk és ispotályuk működött, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig pedig 13 kórházuk volt. 1950-ben államosították kórházaikat, 1990-ben pedig újrakezdték munkájukat.

A Betegápoló Irgalmasrend kórházai, mint közfeladatot ellátó intézmények az egészségpénztárral kötött szerződés értelmében az elvégzett munkáért kapják a pénzt, állami támogatást azonban ezenkívül soha nem kaptak, a polgárok felajánlásai tettek lehetővé számos fejlesztést.

A rendalapító 1495-ben született Portugáliában. Csak 44 évesen tért meg, ennek azonban olyan jelei voltak, amelyek elmeháborodottságra utaltak, ezért tébolydába vitették. A kezelést - amely főként ütlegelésből állt - csodával határos módon túlélte, gyógyultnak nyilvánították, ekkor érlelődött meg benne az elhatározás, hogy kórházat nyit.

Az önfeláldozó munka felőrölte egészségét, 1550-ben tüdőgyulladásban halt meg. 1630-ban boldoggá, 1690-ben szentté avatták. Ereklyéi Granadában, az Istenes Szent János-bazilikában találhatók. 1886-ban XIII. Leó pápa a betegek, 1930-ban XI. Pius pápa az egészségügyi dolgozók védőszentjévé avattaa.