• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Szövetépülést segítő sejt-vázak fejlesztéséért kapták a díjat

Regionális hírek 2023.03.06 Forrás: Semmelweis Egyetem
Szövetépülést segítő sejt-vázak fejlesztéséért kapták a díjat

Az eljárást sikerült szabadalmaztatniuk Európában és az USA-ban is, jelenleg befektetőkkel tárgyalnak, hogy a gyógyításba is eljuthasson a fejlesztés.

Szövetépülést segítő sejt-vázak fejlesztéséért kapta a 2022-es év Semmelweis Innovációs Díját dr. Hornyák István. A Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Intézetének tudományos munkatársa dr. Hinsenkamp Adéllal, az egyetem egykori kutatójával közösen vehette át az elismerést a leginnovatívabb kutatás kategóriájában. Az eljárást sikerült szabadalmaztatniuk Európában és az USA-ban is, jelenleg befektetőkkel tárgyalnak, hogy a gyógyításba is eljuthasson a fejlesztés. Dr. Hornyák István a siker titkát az innovációs gondolkodásban látja: a célkitűzésük a kezdetektől az volt, hogy olyan eszközt hozzanak létre, amelyet a klinikai munkában is alkalmazhatnak - számolt be a projektről az egyetemi portál.

A hialuronsav egy viszkózus, folyadékszerű anyag, olyan cukorvegyület, amely megtalálható például a bőrben, a szemben és a kakastaréjban is – kezdte a szabadalomhoz vezető út bemutatását dr. Hornyák István. A Transzlációs Medicina Intézet Szövetépítő Laborjának tudományos munkatársa kifejtette: egy felnőtt emberben nagyjából 15 gramm hialuronsav található; a vegyület például arra szolgál a szervezetben, hogy a bőr elasztikusságát megőrizze, vagy az ízületek súrlódását csökkentse. Nagyon kis mennyiség elegendő belőle, hogy ennyire viszkózus zselét állíthassanak elő, mint amilyen az 1,6 százalékos oldat, amivel a laborban dolgoznak.

Az anyag bőrfiatalító hatása miatt manapság különböző kozmetikai termékek népszerű alkotórésze is. Mivel évtizedek óta ismert a humán alkalmazása, megnézték, hogyan tudnák elősegíteni a szervezet regeneratív folyamatait szövethiány pótlásakor, vagy műtét közbeni korrekció esetén – de megfogalmazódott olyan igény is, hogy egyes születési rendellenességek, mint a nyúlszáj, korrigálhatóak-e vele.

A kutatás első szakaszában a hialuronsavból – mint folyadékban oldódó vegyületből – liofilizálással (nedvesség elvonása fagyasztva szárítással) készítettek egy szilárd, párnaszerű szivacsos anyagot, amit keresztkötéssel vízoldhatatlanná tettek, ami megfelelt a kísérlet feltételeinek: a cél az volt, hogy az anyag az adott szervnél stabilan ott tartható legyen, mert ha csak befecskendezik a natív hialuronsavat, akkor hamar lebomlik és szétoszlik a szervezetben. A hialuronsav önmagában nem kedvez a sejtek, szövetek beépülésének, emiatt hogy az átépülést elősegítsék, a szivacsos anyagot bevonták vérplazmából származó fibrinnel, amelyen így a sejtek meg tudtak tapadni és képesek voltak fejlődni. Ehhez az ötletet a sebgyógyulásból vett mechanizmus, a felületi sérüléseknél meginduló varasodás adta, amelyet a fibrin segíti elő. Az így elkészült párnaszerű anyag maga a sejt-váz. In vitro őssejtes kísérletekben és kísérleti egerekbe beültetve bebizonyosodott, hogy megfelelő környezetet teremt a sejtek számára, amelyen megélnek, és elősegíti a vérerek képződését, és ezzel a szöveti regenerációt.

A Semmelweisen végzett kutatásai sikerélményeket és innovációs tapasztalatot adtak dr. Hornyák Istvánnak: „Az egyik legfontosabb tapasztalatom az volt, hogy minden lépésében részt vehettem, ahogy egy ötletből engedélyezett orvostechnikai eszköz lesz a kezemben. Ez egy hosszú folyamat, nagyjából hat évet vett igénybe, és magyar, osztrák, svéd és ír partnerek segítségével sikerült.”

A most díjazott sejt-vázas fejlesztés során kiderült, szintén szabadalmaztatható eljárásról van szó. Több folyóiratcikk is született belőle, konferenciákon is díjazták. Kiemelte, az ötlet megszületésénél már volt elég tapasztalatuk ahhoz, hogy tudják, milyen biokompatibilis anyagokkal, beavatkozásokkal kell dolgozniuk, hogy aztán engedélyeztethető terméket tudjanak fejleszteni.

Dr. Hornyák István elmondta, jó közegnek tartja az egyetemet, mindenki megtalálhatja a helyét a saját motivációjának megfelelően, és van lehetőség kutatásokkal és fejlesztésekkel pályázni. Az egyetemek széles körű és speciális berendezései könnyen elérhetőek, folyamatosan együttműködnek a Semmelweis Egyetem tanszékeivel, intézeteivel, BME-tanszékekkel és a győri Széchenyi István Egyetemmel is. Külön kiemelte dr. Benyó Zoltánt, a Transzlációs Medicina Intézet vezetőjét, aki támogatja a kutatási-innovációs kezdeményezéseket.

Jelenleg munkatársaival orvostechnikai eszköz kifejlesztésén dolgoznak a hialuronsavas sejt-vázak felhasználásával. A fejlesztési költségek itt már egy nagyságrenddel nagyobbak, az egyetemi pályázatokon elnyerhető összegek akár 10-15-szörösére van szükség. Épp ezért most tovább kell lépniük: egy lehetséges befektetőnek fogják bemutatni eredményeiket és a piaci megtérülés lehetőségeit.

A mostani díj jelentős szakmai visszajelzés az eddigi kutatási munkájukról, és egyben lehetőség is, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen nagy szükség van az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a termékfejlesztés közötti különbségek oktatására és az egyes lépések elősegítésére – magyarázta. Ez az innováció folyamata és problémaköre, amelyet fejleszteni kell a hazai köztudatban, az egyetemeken is:

“Szolgáltatást adott esetben önállóan is meg lehet valósítani, mert kevesebb anyagi ráfordítás szükséges. Termék esetében szükséges lehet befektetőket bevonzani, olyan ötlettel, ami a többszörös megtérülés lehetőségét kínálja a piacon – tekintve, hogy itt már 100 milliós nagyságrendű költségekről beszélünk.”

Közben dr. Hornyák István és munkatársai a Transzlációs Medicina Intézetben egy szövetbank létrehozásán munkálkodnak, amely ötvözi az alapkutatást az alkalmazott kutatással és a fejlesztéssel. Mint elmondta, van már működő együttműködésük a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikával abdominális aorta aneurizma betegség témakörben. A biobank jól használható arra, hogy meg tudják vizsgálni egy betegség klinikai hátterét, másik funkciója, hogy mintákat tárolnak, amelyekkel aztán a gyógyításban alkalmazható, piacon értékesíthető szövettermékeket tudnak majd fejleszteni a jövőben.

(Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem)

Legolvasottabb cikkeink