Tiszazugi ivóvíz: módosul a módosított határidő

Kereken 3,3 milliárd forintos értékű, 12 települést lakosságát érintő ivóvízminőség-javító program zajlik a Tiszazugban döntően európai uniós forrásból, hogy a térségben ivásra szolgáló vizek arzén-, ammónium, bór és vastartalmát csökkentsék. A munkálatokkal a nyáron kellett volna végezni, de a beruházás befejezése különböző okok miatt több hónappal későbbre tolódik.

- Az eredeti kivitelezői és támogatási szerződés szerint a nagyszabású építkezés júliusban zárult volna, de a támogató szervezet - kérésünkre - egyszer már szeptember 30-ig meghosszabbította a befejezési határidőt. Mivel várhatóan a kivitelezők addigra sem végeznek a teendőkkel újabb, november 30-ig szóló módosítást kértünk – mondta el Molnár Bálint, a Tiszazugi Ivóvíz Minőség Javító Önkormányzati Társulás elnöke a weborvosnak.

A társulás vezetője, Öcsöd polgármestere szerint a lendületes munkát több tényező is gátolta, ezek közül talán a legtöbb gondot az okozta, hogy a szükséges engedélyeket késve kapták meg, és a kivitelezők sem tartották be a megállapodott időpontokat. Emellett előre nem látható problémákat is meg kellett oldani. Így például Öcsödön a programban előírták új kutak fúrását, amely közül az egyik vize régóta használtnál is több arzént tartalmazott, ezért egy újabb fúrása vált szükségessé további növelve a kiadásokat és a munkanapok számát.

A Tiszazugi Ivóvíz Minőség Javító Önkormányzati Társulás, az Új Széchenyi Terv keretében kapott támogatásnak köszönhetően Martfűn, Öcsödön, Kunszentmártonban, Cserkeszőlőn, Szelevényen, Csépán, Tiszasason, Tiszaugon, Tiszakürtön, Tiszainokán és Nagyréven fejlesztik a víziközműveket. Összesen 46 kilométeren fektetnek le új, a településeket összekötő vezetéket, valamint több mint tíz kilométeren kicserélik az elhasználódott csöveket. Csépán napi 4 ezer köbméter kapacitású új vízműtelep épül, a jó minőségű ivóvizet hat új fúrt kút - Csépán három, Öcsödön, Tiszaföldváron és Martfűn egy-egy - fogja az érintett településeken biztosítani a már meglévő több kút mellett. A beruházás 85 százalékos támogatást kapott az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretein belül, a fennmaradó részt a Belügyminisztérium önerő alapjától elnyert pénzügyi forrással egészítették ki az önkormányzatok.