Újabb Nobel-díjas kutató látogatott Szegedre

Eric Wieschaus személyében újabb Nobel-díjas kutató látogatott pénteken Szegedre, az amerikai genetikus és embriológus a természettudományok iránt érdeklődő középiskolásoknak és egyetemistáknak tartott előadást a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). A tudományos elismeréssel az embriók fejlődését szabályozó gének felfedezéséért 1995-ben kitüntetett tudós a tizenötödik Nobel-díjas, aki beszámolt kutatásairól a Tisza-parti városban a Szegedi Tudósakadémia fennállása óta. Eric Wieschaust szombaton az SZTE Doctor Honoris Causa címmel tünteti ki.

A Tudós Akadémiát 2012-ben alapították, amikor Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulóját ünnepelték Szegeden. A kezdeményezés célja, hogy újra vonzóvá tegye a fiatalok számára a tudományos életpályát. Elindították azt az egyedülálló, a résztvevők életét 16 és 36 éves koruk között végigkísérő kutatói életpályamodellt, mely képes arra, hogy hazánkban tartsa a legkiválóbb természettudományos érdeklődésű diákokat minőségi képzés és megfelelő anyagi juttatás biztosításával. A tudós- és kutatónevelésben nemzetközi szinten elismert, hazai és külföldi mentorok vesznek részt, köztük többen Nobel-díjasok. Az oktatási rendszer már harmadik éve sikerrel működik Szegeden: a jelentkezők száma megközelíti a százötven főt

Eric F. Wieschaus 1947-ben született az Egyesült államokban, az indianai South Bendben. Felsőfokú tanulmányait a South Bend melletti katolikus Notre Dame Egyetemen kezdte meg; itt dolgozott először ecetmuslicákkal (Drosophila melanogaster), ezen az egyetemen kezdte el embriológiai kutatásait. A hetvenes években Zürichben a muslicasejtek kultúrában való tenyésztésével és genetikai mozaik embriók létrehozásával foglalkozott. 1978-ban Heidelbergben folytatta munkáját, ahol német Christiane Nüsslein-Volharddal kezdett el keresni olyan mutációkat, amelyek befolyásolják a Drosophila-embriók fejlődését. Ultraibolya fénnyel és mutagén vegyszerekkel kezelve a muslicákat 27 ezer sejtvonalat vizsgáltak végig, és végül 139 olyan gént azonosítottak, amelyek egyértelműen szabályozták a korai fejlődést.

1981-ben visszatért az Egyesült államokba, ahol a Princetoni Egyetemen kapott genetikai és fejlődésbiológiai előadói állást. 1987-ben professzorrá nevezték ki. Amerikában svájci feleségével közösen hasonló mutációkereső vizsgálatokat hajtott végre, a lárvákat befolyásoló anyai hatásokat szabályozó géneket kutatva.

Pénteken délután a tudós akadémia meghívására Szegedre érkezett diákok többek között a neurológia, a genetika, a bioelektronika és a molekuláris biológia legújabb kutatási eredményeiről hallgathatnak beszámolókat a különböző tudományterületek elismert kutatóitól. Szombaton pedig a fiatalok mutatják be munkájukat, a diákok olyan érdekes témákkal készülnek, mint például az őssejtkutatás eredményei, a mikroalgák talajjavító hatása, vagy a vesefibrózis kialakulásának genetikai háttere. Az előadásokat követően a szervezők laborlátogatással készülnek, aminek keretében 14 labor munkájába nyerhetnek betekintést a diákok.