• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Urticaria világnap először Európában

Regionális hírek Forrás: Debreceni Egyetem

A betegség világnapjához a debreceni Bőrklinika is csatlakozott, ma délután várják az érdeklődőket.

Európai kezdeményezésre idén először több országban rendezik meg október 1-jén az urticaria világnapot. A programhoz csatlakozott a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinikája és a Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszéke is. A csalánkiütés, vagy orvosi nyelven urticaria hirtelen fellépő, heveny viszketéssel, égő érzéssel, időnként fájdalommal járó, látványos bőrtüneteket adó betegség – ismerteti Szegedi Andrea egyetemi tanár. A Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszékének vezetője elmondja: a betegség akut formájával minden ötödik ember találkozik az élete során, míg a rendszeresen visszatérő krónikus urticaria a népesség egy százalékát érinti, és nagyban rontja az életminőséget. A betegség kezelése és a további vizsgálatok szempontjából fontos a két forma elkülönítése, valamint a megfelelő információnyújtás a betegeknek és az egészségügyi szakembereknek is – véli a professzor.

Hozzáteszi, a főként fiatalok és nők életét megkeserítő betegség érintéssel nem terjed. Az akut kór kialakulásának hátterében állhat felső légúti vagy emésztőszervi vírusfertőzés, élelmiszerekkel vagy gyógyszerekkel szembeni túlérzékenység, de gyakori az ismeretlen okú akut csalánkiütés is. Míg a krónikus urticariát okozhatják autóimmun reakciók, krónikus gócfertőzések és gyulladások, vagy gyógyszerekkel, élelmiszerekkel összefüggésbe hozható úgynevezett pszeudoallergiás reakciók. Emellett a bőrrel érintkező fizikai ingerek is előidézhetik – példaként a hideget, a meleget, a nyomást, a dörzsölést, a vizet és a napfényt említi az allergológus.

A klinika könyvtárában és tantermében szeptember 30-án 16.30 órától várják az érdeklődőket. Az ingyenes programot Remenyik Éva egyetemi tanár, a Bőrgyógyászati Klinika igazgatója nyitja meg, majd a betegség formáiról, természetéről, a kezelés lehetőségeiről is hallhatnak előadásokat a jelenlévők. Irinyi Beatrix egyetemi adjunktus, az allergológiai szakrendelés szakorvosa az urticariák jellegzetességeiről, a betegség lefolyásáról és a kivizsgálási lehetőségekről tart előadást. Szegedi Andrea a krónikus urticariában bevezetett újdonságokról tájékoztatja az érintetteket, Vatler Péterné szociális munkás, klubvezető pedig a betegklubok működését mutatja be.

Az előadások után a résztvevők kötetlen beszélgetésen kérdezhetik is az előadókat.