Vége a B-vitamin legendájának?

Lehet-e védekezni B vitaminokkal az érbetegségek ellen? A kérdés megválaszolásához a fehérje anyagcserébe kell betekintenünk. A húsok, halak, tejtermékek, vagyis a fehérjék fogyasztása , majd lebontása során először methionin, majd homocystein nevű aminosav keletkezik szervezetünkben. A homocystein sorsa kétféle lehet: fólsav, B2 és B12 vitamin segítségével visszaalakulhat methioninné, vagy B6 vitamin segítségével cystein nevű aminosav keletkezik belőle (ez utóbbi a vizelettel hagyja el a szervezetet). A B vitaminok jelenléte, koncentrációja tehát befolyásolja a homocystein vérszintet. Hiányuk növeli, a B vitaminok bevitele pedig csökkenti a vér homocystein koncentrációját.

Mindennek azért van jelentősége, mert az alacsony homocystein vérszint csökkenti-, az emelkedett vérszint pedig fokozza az érbetegségek kockázatát! Az oxidált homocystein ugyanis közvetlen érfal károsító hatású. Károsítja az ér belhártyát, megköti az ér belhártya sejtjei által termelt értágító nitrogén-oxidot, így rontja az ér tágulékonyságát és mindazon érvédő mechanizmusokat, melyek a nitrogén-oxid jelenlétéhez kötöttek.

Az oxidált homocystein továbbá a kóros koleszetrin, azaz az LDL-koleszterin oxidációját is elősegíti, ez pedig lerakódva az érfalba, érelmeszesedést okoz. A homocystein kedvezőtlen hatása az is, hogy növeli a vér alvadékonyságát, azaz fokozza a trombóziskészséget.

A fehérje anyagcsere során keletkező homocystein tehát veszélyes aminosav! Emelkedett vérszintje az érbetegségek egyik ismert rizikó faktora!

Az egészséges emberek 5-7 %-ban , a szív- és érrendszeri betegek 42 %-ban, az alsó végtagi érbetegek 28 %-ban, a koronaria betegek 30%-ban emelkedett a homocystein vérszint, vagyis érbetegekben sokkal gyakoribb, mint az egészségesek között !

Egyes vizsgálati eredmények szerint a magas vérszint érbetegekben még a prognózist is befolyásolja: koszorúér betegek halálozása például összefügg a homocystein koncentrációval
(9 micromol/l alatt 3,8%, de 15 micromol/l feletti értéknél 24,7% !). A homocystein szintjének csökkentése B vitaminokkal (3micromol/l szint alá ) csökkentheti a rizikót – egy tanulmány szerint az ischaemiás szívbetegségnél 11 százalékkal, a cerebrovascularis betegségeknél 19 százalékkal. A vizsgálati eredmények azonban ellentmondásosak.

A retrospektiv vizsgálatok pozitív eredménye mellett a korszerű prospektív vizsgálatok az emelkedett homocystein szintnek csak kis jelentőséget – gyenge prediktív szerepet – tulajdonítanak.
Ma úgy látjuk, hogy B vitaminokkal a homocystein szint valóban redukálható, de csak a homocystein szint, a klinikai eseményekre gyakorolt hatás nem igazolt. Egyelőre nem bizonyított ugyanis, hogy B vitaminokkal az érbetegségek morbiditása és mortalitása csökkenthető lenne. Ezt mutatta 315 krónikus vesebetegben végzett vizsgálat is, melyet egy vezető amerikai kardiológus lapban / JACC 2006.47.1108/ nemrég publikáltak. E vizsgálat során nagy dózisú, napi 15mg folsavval próbálták az érbetegségek regresszióját és a klinikai események redukcióját elérni - eredménytelenül, miközben a homocystein vérszint valóban csökkent.

Hasonló eredményről számolt be egy másik amerikai újság /NEJM 2006.354.1567/ is a közelmúltban. Ebben 5522 érbeteg és/vagy cukorbeteg egyik csoportja napi 2,5mg folsavat
+ 50mg B6 vitamint + 1mg B 12 vitamint kapott, másik fele placebót. A vitaminokkal kezelt betegek között nem mérséklődött a kardiovascularis halálozás és nem csökkent – a placebo csoporthoz képest – az infarktusok és stroke-ok száma sem. Arra a következtetésre jutottak, hogy a B vitaminok nem csökkentik érbetegekben a kardiovascularis katasztrófák előfordulását. A címben feltett kérdésre a válasz tehát: NEM, B vitaminokkal nem lehet védekezni az érbetegségek ellen.