• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

A súlyos légzési elégtelenség kezelése

Szakmai témák, ajánlások

Az akut tüdőkárosodás és az akut respirációs distressz szindróma kezelése.

1. AZ IRÁNYELV CÉLJA

1.1. A klinikai probléma háttere, klinikai relevanciája
A légzési elégtelenség potenciálisan és ténylegesen is nagy mortalitású betegség. A súlyos légzési elégtelenség számos alapbetegség, így szepszis szövődményeként meghatározhatja a betegség kimenetelét. A betegség dinamikája kevéssé kiszámítható, hirtelen állapotromlások gyakoriak. Kellő biztonsággal és hatékonyan csak intenzív terápiás osztályon lehet kezelni az akut tüdőkárosodott beteget.

Teljes tartalomban megtekinthető

Tartalomjegyzék

Az irányelv szövegében használt rövidítések jegyzéke

1. AZ IRÁNYELV CÉLJA

1.1. A klinikai probléma háttere, klinikai relevanciája
1.2. Az irányelv általános céljai
1.3. Az irányelv konkrét céljai

2. AZ IRÁNYELVFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

2.1. Előszó

2.2. Az irányelv fejlesztés módszerei, fejlesztőcsoport
2.2.1. A jelen szakmai irányelv létrejöttét kezdeményező, jóváhagyó illetve szponzoráló szervezetek
2.2.2. A szakmai irányelv fejlesztésében érintett klinikai és egyéb szakterületek, testületek
2.2.3. Az irányelv fejlesztői
2.2.4. Konzultatív résztvevők, lektorok
2.2.5. Az irányelv fejlesztésének módszere
2.2.6. A kezelési költségek
2.2.7. Az irányelv terjesztésének és gyakorlatba való átültetése
2.2.8. A szakmai irányelv fejlesztéséhez felhasznált legfontosabb már publikált irányelvek, ajánlások, konszenzus nyilatkozatok
2.2.9. Felhasznált irodalom

2.3. Dokumentáció, jogi megfontolások
2.3.1. A szakmai irányelv összeállításának zárideje illetve a kiadás dátuma
2.3.2. A szakmai irányelv felelős összeállítója és kiadója
2.3.3. Az irányelv érvényességi ideje
2.3.4. Az irányelv érvényességi és lejárati ideje, felülvizsgálata

2.4. Köszönetnyilvánítás

3. A HEVENY TÜDŐKÁROSODÁS ÉS AZ AKUT RESPIRÁCIÓS DISTRESSZ SZINDRÓMA ELLÁTÁSÁNAK SZAKMAI IRÁNYELVE

3.1. Rövid összefoglaló

3.2. A heveny tüdőkárosodás
3.2.1. A heveny tüdőkárosodás fogalma
3.2.2. Az ALI és az ARDS legfontosabb okai
3.2.3. Az ALI és az ARDS diagnózisa

3.3. A klinikai probléma háttere, magyarországi adatok
3.3.1. Epidemiológiai adatok
3.3.2. Az ALI és az ARDS lethalitása
3.3.3. Az ALI és az ARDS kezelésének költségei

3.4. Az irányelv fejlesztésének szükségessége és indoklása
3.4.1. A jelenlegi gyakorlat és az optimális / elvárható gyakorlat közötti eltérések, a hazai praxis variációk. Az irányelv gyakorlati bevezethetőségének feltételei.
3.4.2. Az irányelv bevezetésével elérhető eredmények
3.4.3. Az irányelvet alkalmazók köre
3.4.4. Az irányelv alkalmazásának feltételei

3.5 Az ALI és az ARDS terápiája
3.5.1. Az alapbetegség kezelése
3.5.2. Oxigén-terápia
3.5.3. CPAP kezelés ALI / ARDS ellátására
3.5.4. A nem-invazív lélegeztetés (NIV)
3.5.5. Az invazív pozitív nyomású gépi lélegeztetés (IPPV) lehetőségei, céljai, indikációi
3.5.6. Az IPPV paraméterei
3.5.6.1. Légzési térfogat - Vt
3.5.6.2. PEEP
3.5.6.3. Transalveolaris nyomás / plateau nyomás
3.5.6.4. Légzésszám
3.5.6.5. Fordított arányú lélegeztetés (IRV)
3.5.6.6. Recruitment manőver
3.5.7.Az IPPV technikai részletei
3.5.7.1. Légút biztosítás
3.5.7.2. Párásítás, melegítés
3.5.7.3. Hasrafordított lélegeztetés
3.5.7.4. Leszoktatás a gépi lélegeztetésről
3.5.8. A gyógyszeres és egyéb terápiás lehetőségek az ALI és az ARDS kezelésében
3.5.8.1. Surfactant
3.5.8.2. NO-inhaláció
3.5.8.3. Folyadék-lélegeztetés
3.5.8.4. Almitrin
3.5.8.5. Szteroid kezelés
3.5.8.6. Antioxidánsok
3.5.8.7. Prosztaciklin inhaláció
3.5.8.8. Iv. prosztaciklin
3.5.8.9. Értágító kezelés
3.5.8.10. Nem szteroid gyulladáscsökkentők, ketokonazol
3.5.8.11. Extracorporalis technikák
3.5.9. Adjuváns kezelés, monitorozás, ápolás
3.5.9.1. Szedálás
3.5.9.2. Analgetikumok alkalmazása
3.5.9.3. Izomrelaxánsok használata
3.5.9.4. Táplálás
3.5.9.5. Volumenterápia
3.5.9.6. Monitorozás
3.5.9.7. Mellkas rtg felvétel és mellkasi CT
3.5.9.8. Nosocomialis infekció, mikrobiológiai monitorozás
3.5.9.9. Fizioterápia
3.5.9.10. Ápolási szabályok
3.5.10. Lélegeztetett beteg szállítása

3.6. Hosszú távú túlélés, rehabilitáció, életminőség

Függelékek
1. sz. függelék: A szakirodalmi adatok osztályozása
2. sz. függelék: A felhasznált teljes szakirodalom
3. sz. függelék: Az ALI / ARDS kezelés auditálásának paraméterei, indikátorai
4. sz. függelék: A gépi lélegeztetés indikációja ép tudatú beteg légzési elégtelensége esetén
5. sz. függelék: A leszoktatás protokolja

Legolvasottabb cikkeink