Merre tart a V4-országok egészségügye a post-COVID érában? 2. rész.
Cikksorozat a kelet-közép-európai országok egészségügyi ellátórendszerének változásairól és kihívásairól.
A magyar egészségügy változásai nem térnek el gyökeresen attól a fejlődéstől, amelyet a visegrádi országokban tapasztalni, de itthon is fel kell készülni a koronavírus járvány utáni helyzetre: a nagyobb társadalmi figyelemre, az elhalasztott egészségügyi ellátások miatt várható többletterhelésre – mutat rá cikksorozatunk, amelyet Ujhelyi Krisztina a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában végzett egészségügyi menedzser jegyez.
A Visegrádi Együttműködés négy Európai Unión belüli tagállama: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. A köznyelvben visegrádi négyeknek, vagy V4-nek nevezett együttműködés kimondott célja az országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, lépéseinek összehangolása.
Négy európai ország: 30 éves parlamentáris demokráciák, félmillió négyzetkilométernyi területen, 64 millió lakossal, 1100 milliárd dollárnyi nemzeti össztermékkel. Állampolgáraik születéskor várható élettartama 76-79 év, 70 éven felüli nyugdíjasainak száma 7,5 millió fő, az egészségügyi ellátás gerincét 1600 kórház, 430 ezer kórházi ággyal biztosítja.
A V4 országokra az európai demokráciáknak megfelelő viszonylagos politikai stabilitás jellemző. A cseh kormányfő, Andrej Babis 2017 decembere óta miniszterelnök, a koronavírus válságban már a negyedik egészségügyi miniszterénél tart, aki azonos a másodikkal. A következő választások 2021 októberében lesznek. Szlovákiában 2020 márciusától szinten pontosan egy évig volt hatalom az Igor Matovic vezette kormány, egészségügyi minisztere stabil volt, de az orosz vakcina beszerzése miatti belső feszültség miatt új kormány alakult 2021 áprilisában, az új miniszterelnök: Eduard Heger, korábbi pénzügyminiszter, az új egészségügyi miniszter Vladimír Lengvarský dandártábornok. A következő választások 2024 tavaszán várhatóak. Lengyelországban Mateusz Morawiecki 2017 decembere óta irányítja miniszterelnökként a kormányzatot, szintén a harmadik egészségügyi miniszternél tart, és a következő választások a menetrend szerint 2023 őszén következnek. A magyar kormányt 2010 óta irányítja miniszterelnökként Orbán Viktor, az egészségügyet három miniszter irányította, és az elmúlt 11 éves periódusban öt egészségügyi államtitkár váltotta egymást. Választás 2022 tavaszán várható.
Bár az elmúlt egy évben úgy érezzük, hogy ami saját országunkban történik az egyedi, mégis nem példa nélküli: a visegrádi országok hasonló mintázatot mutatnak, amikor az egészségügy kerül górcső alá. Mind a négy visegrádi országban egyértelmű mintázat, hogy az egészségügy az elmúlt évtizedben nem játszott meghatározó politikai és kormányzati szerepet. Szlovákiában a 2006-ban elkezdett egészségügyi reformról annak hosszú távú problémái 2019-2020-ra váltak egyértelművé, Magyarországon pedig a 2006-2008 között végrehajtott egészségügyi átalakítás hozzájárult a kormányzat iránti bizalom csökkenéséhez.
A 2020 tavaszától kiteljesedő koronavírus pandémia azonban alapjaiban rendezi újra az egészségügyhöz való társadalmi viszonyulást és az egészségügy politikai fontosságát. Mindegyik visegrádi országban központi témává vált az egészségügy fejlettsége és fejlesztési lehetőségei, hiszen az OECD statisztikai rendszere alapján mindegyik visegrádi országban a nyugat-európai országokhoz képest elmaradottak az egészségügy mutatói.
A koronavírus járvány tapasztalatai azonban világszerte, így a visegrádi országokban is az egészségügyi ellátórendszer újragondolására késztetik a kormányzatokat. A célok egyértelműek: olyan, fejlett informatika-támogatott rendszereket fejleszteni, amelyek képesek felvenni a versenyt a következő évek pandémiás kihívásával, ezzel párhuzamosan a mindennapos betegellátás során megfelelő hatékonysággal és kellő átláthatósággal működtethetőek.
Bár a V4-országok az elmúlt években az egészségügyre fordított kiadásaikat nagyobb arányban növelték, mint a nyugat-európai országok, ezt főként az egészségügyi dolgozók nyugat-európai összehasonlításban versenyképesebb jövedelmére fordították, kisebb mértékben infrastruktúra fejlesztésre, például vidéki kórházak fejlesztésére, valamint az Egészséges Budapest Program elindítására, de további, jelentős forrásokra van szükség a korábbi hátrány ledolgozására. Világszerte, de a visegrádi országokban is tapasztalható jelenség, hogy az egészségügy iránti figyelem sokat nőtt az elmúlt egy évben, egyre többen tekintenek saját egészségügyi ellátásukra befektetésként, és a korábban döntő mértékben személyesen megvalósuló orvos-beteg találkozásoknál is teret hódít a virtuális környezet, a telemedicina, a telemonitoring és a távdiagnosztika.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!