• nátha
    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

  • melanóma
    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Post-COVID a V4-eknél - Visegrádi statisztikák

Tájkép csata után 2021.06.08 Forrás: Weborvos Szerző:
Post-COVID a V4-eknél - Visegrádi statisztikák

Cikksorozat a kelet-közép-európai országok egészségügyi ellátórendszerének változásairól és kihívásairól. 6. rész.

A magyar egészségügy változásai nem térnek el gyökeresen attól a fejlődéstől, amelyet a visegrádi országokban tapasztalni, de itthon is fel kell készülni a koronavírus járvány utáni helyzetre: a nagyobb társadalmi figyelemre, az elhalasztott egészségügyi ellátások miatt várható többletterhelésre – mutat rá cikksorozatunk, amelyet Ujhelyi Krisztina a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában végzett egészségügyi menedzser jegyez.

A cikksorozat terjedelme nem teszi lehetővé, hogy teljes körűen kitérjünk minden egészségügyi statisztikai mutató elemzésére, ezért két alapvető mutatót vettünk górcső alá visegrádi országokban: a születéskor várható élettartamot és annak változását, valamint az egészségügyre fordított forrásokat.

Születéskor várható élettartam

Magyarországon a várható élettartam valamivel alacsonyabb, mint az EU-szomszédok többségénél, és a nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok között jelentős az eltérés. Várható élettartam születéskor 2019-ben: 76 évvel 4 évvel tovább nőtt 2000 óta, de még mindig közel 5 évvel az uniós átlag alatt (81,1 év). Nagy különbség látszik a várható élettartamban az oktatás szerint: a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező férfiak átlagosan 12 évvel kevesebbet élnek, mint a legképzettebbek, míg a nőknél ez a különbség több mint 6 év.

Szlovákiában a várható élettartam születéskor 2019-ben: 77 év – 4 évvel több, mint 2000-ben, de még mindig közel 4 évvel az EU-átlag alatt (81,1 év). A nők 7 évvel tovább élnek, mint a férfiak. A legképzettebb férfiak 14 évvel hosszabb ideig élnek, mint a legkevésbé képzettek. A 65 éves férfiak és nők várható élettartama 2000 óta nőtt, de az életkor után sok életet krónikus betegségekkel és fogyatékossággal töltenek el.

Csehországban 2000–2019 közötti várható élettartam szintén 4 évvel, 79 évre nőtt, de körülbelül 2 évvel marad az EU-átlag alatt. Sikeresen csökkentette az iszkémiás szívbetegség, agyvérzés, a vastagbél- és az emlőrák okozta halálozást, de az Alzheimer-kór halálozása növekszik. A legképzettebb férfiak 11 évvel többet élnek, mint a középiskolát végzettek, és a jövedelmi csoportok szerint is nagy eltérés van az egészségi állapot bejelentése terén.

Lengyelországban a születéskor várható élettartam 2019-ben: 78 év, 2000 óta nőtt, de továbbra is 3 évvel marad el az EU átlagától. A férfiak és a nők, valamint az iskolai végzettség szerinti különbségek a legmagasabbak Európában. Az iszkémiás szívbetegség továbbra is a halál fő oka, amelyet a stroke és a tüdőrák követ. a 65 év feletti lengyelek több mint fele számol be a depresszió tüneteiről, míg az EU-ban ez az ötödik hely.

Egészségügyi kiadások

Uniós összevetésben a négy visegrádi ország egészségügyi kiadásai érdekes mintázatot mutatnak. Az uniós átlag függvényében, euróban és vásárlóerő-paritáson Magyarországon és Lengyelországban feleannyit költenek egészségügyre, mint az uniós átlag, Csehország viszont megközelíti az uniós átlag 70%-át. Érdekes adat, hogy egy lakosra lebontva a kötelező egészségbiztosításra és egészségügyi öngondoskodásként felmerülő kiadások közel azonosak a visegrádi országokban az uniós átlaggal, és Lengyelországban és Magyarországon - ahol a kormányzati kiadások aránya alacsonyabb - jóval magasabbak, mint Csehországban és Szlovákiában.

Magyarország sokkal kevesebbet költ az egészségügyre, mint az EU átlag, mind abszolút értékben (1468 EUR/fő), mind pedig a GDP 6,9%-ában (6,9% vs. EU-átlag 9,8%). Ezenkívül az egészségügyi kiadásoknak csak valamivel több, mint 2/3-a részesül közfinanszírozásban, a maradék out-of-pocket finanszírozás. Összességében az egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan támaszkodik a kórházi ellátásra, az alapellátás nem elégséges az erősebb szerephez.

Szlovákia sokkal kevesebbet költ az egészségügyre, mint az EU átlag, mind abszolút értékben (2017-ben 1 600 EUR/fő, a vásárlóerő különbségeivel korrigálva), mind pedig a GDP arányában (6,7%). Az egészségügyi kiadások 80% -át államilag finanszírozzák, ami hasonló az uniós átlaghoz, amely 79%. Összességében az egészségügyi rendszer továbbra is nagyon kórházközpontú, korlátozott szerepet játszik az alapellátás.

Csehországban az egészségügyi kiadások 2017-ben: 2 096 EUR/fő, az EU-átlag alatt (2 884 EUR) vannak, de 2005 óta folyamatosan növekednek. Az állami kiadások több mint 80% -ot tesznek ki, ami az EU-ban a legmagasabbak közé tartozik. A járóbeteg-ellátás elnyeli a legtöbb egészségügyi finanszírozást, majd a fekvőbeteg-ellátás következik, amely sűrű szolgáltatói hálózatot és magas szintű felhasználást tükröz.

Lengyelországban az egészségügyi kiadások: 1 507 EUR/fő összeget érnek el, így az európai uniós átlaghoz képest alacsonyak. 2017 Lengyelország GDP-jének 6,5% -át költötte egészségügyre, szemben az EU-ban átlagosan 9,8% -kal. E kiadások csaknem 70% -a állami forrásokból származott, ami alacsonyabb, mint az EU átlaga (79%). A többit túlnyomórészt zsebből fizetik a háztartások, elsősorban a vényköteles gyógyszerekért.

A két változó országonkénti és uniós átlaggal történő összehasonlításából kitűnik: az adott ország polgárainak születéskor várható élettartama minél közelebb van az uniós átlaghoz, annál többet költ állami forrásokból egészségügyre, és minél távolabb áll a születéskor várható élettartam az uniós átlagtól, annál kevesebb az államilag és az összesen elköltött egészségügyi forrás. Az állampolgárok viszont közel azonos összeget költenek el saját zsebből az egészségügyi ellátás érdekében, mint az uniós átlag – az állami kiadások mértékével jellemzően fordítottan arányosan.

A sorozat előző részei itt olvashatók