A nagyobb utazásra való felkészülés első lépéseként legalább négy-hat héttel az indulás előtt érdemes felkeresni a kezelőorvost, mert így még van idő az esetleges változtatások bevezetésére, a szükséges ellenőrzés elvégzésére. Főképpen akkor kell beavatni az orvost, ha az utazással, a diétával, a nyaralás közbeni sportolási lehetőségekkel, illetve a cukorszint hullámzásából adódó jellegzetes tünetekkel kapcsolatban kérdései vannak a készülődőnek.
A felkészülés részeként át kell gondolni, vajon a megszokott és előírt diéta tartható-e az utazás során. Érdemes egyeztetni az utazási iroda, illetve a légitársaság képviselőjével arról, van-e a szálláson, illetve környékén olyan bolt, étterem, ahol hozzájuthat a kívánságainak megfelelő ételekhez. Az útnak indulónak tájékozódnia kell arról, hogy az egzotikusnak számító helyi ételek közül melyiket fogyaszthatja, s melyeket nem.
Minden utazásra, még a rövidebbekre is el kell vinni a szükséges gyógyszereket, orvosi dokumentumokat és felszerelést. Felkészülendő az esetleges késésekre, a várhatóan szükséges gyógyszer mennyiség kétszeresét kell a kézipoggyászba becsomagolni, mégpedig két külön csomagban. A diabéteszes mindig vigyen magával érvényes recepteket, mind az inzulin, mind az egyéb gyógyszereinek kiváltásához, valamint angolul és a fogadó ország nyelvén írott tájékoztatót a diagnózisáról, a kezeléséről, orvosságairól, a használt inzulin, illetve fecskendő típusáról. Krónikus beteg soha nem indulhat el biztosítás nélkül, hiszen esetében nagyobb a kockázata, hogy váratlan módon orvosi ellátásra lehet szüksége.
Az inzulin felbontott ampullában szobahőmérsékleten egy hónapig is eltartható, de meleg éghajlat, azaz 27 foknál magasabb hőmérsékleten problémák adódhatnak. Éppen ezért, légkondicionált, illetve hűtőszekrénnyel ellátott szobában kérjük a szállást. A biztonság kedvéért a diabéteszesnek érdemes hűtőtáskát vagy termoszt vinnie. Az inzulinos ampullákat az utazás idejére helyezze puha ruhaneműk közé, vigyázva arra, hogy ne érje közvetlen napfény vagy erős hő. Autóban helyezze az ülés alá, lehetőleg hűtőtáskában. Soha ne tegye az ampullákat a csomagtartóba, vagy a napsütötte műszerfalra, de közvetlenül a jégre se, mert a megfagyott ampulla üvege megrepedhet, a gyógyszer megkristályosodhat.
A vércukormérő eszközök tárolása, használata is fokozott gondosságot igényel, hiszen a mérési eredmény pontosságát több tényező befolyásolja, s ezek között vannak olyanok, amelyekre nyárom különösen figyelni kell. A parkoló autóban hagyott készülék és tesztcsík a nyári melegben súlyosan károsodhat, ezért az eszközöket mindig naptól védett helyen tartsuk, még a nyaralás, utazás közben is. A modernebb készülékek már jelzik, ha a mérést a megadott hőmérsékleti tartományon ( általában 10-35 C) kívül végezzük, s az eredményt is így tárolják. Az ilyen adat csak tájékoztató jellegű, de nem tekinthető hitelesnek. Bár a tesztcsíkok szobahőmérsékleten működnek leginkább, a lehülés vagy felmelegedés folyamatát nem szabad siettetni, sem hűtőszekrénybe, se fűtőtestre tenni nem szabad. A fotometriás készülékeket sem szabad közvetlen napfényben alkalmazni, mert fals adatot adnak. Ha a szabadban kell ellenőriznie a vércukrát, akkor keressen árnyékos helyet vagy testével árnyékolja le a mérőt. Arra is ügyelni kell, hogy mérés közben ne használjanak vakut a beteg közvetlen környezetében.
Az útnak induló cukorbetegnek fel kell készülnie az esetleges hypoglikémia kezelésére, az erre szolgáló gyógyszereket nem hagyhatják itthon. Mivel előfordulhat, hogy étkezési időben nem jut élelmiszerhez, mindig legyen a keze ügyében olyan, ami egyszerű cukrokat tartalmaz, de csomagoljon olyat is, amely összetett szénhidrátokat, így vigyen műzliszeletet, sós aprósüteményt, sajtot. Mindig vigyen magával cukrot, vizet, száraz élelmiszereket.
Hat időzónánál rövidebb utazás esetén általában nem kell változtatni az inzulinadagoláson. A hosszabb útnál viszont szükség van az étkezési időpontok és az adagolási séma módosítására.