A 43/1999-es kormányrendelet módosítása

Igazságosabb, biztonságosabb, hatékonyabb és átláthatóbb egészségügyi rendszert kívánunk kialakítani. A változások egyik feltétele, a finanszírozási struktúra átalakítása, a finanszírozási és szerkezeti aránytalanságok folyamatos felszámolása. A megoldásához több, egymást követő, egymás hatását erősítő szakmapolitikai, finanszírozástechnikai intézkedésre van szükség.
A cél egy olyan fenntartható finanszírozási rendszer kialakítása, mely nem gátja, hanem ösztönzője és támogatója a további változásoknak, az egészségügyben alakuló egészséges folyamatoknak. A pénzügyi lehetőségek szem előtt tartása, a gyógyító-megelőző előirányzat betartása is azt követeli, hogy egyre inkább előtérbe kerüljenek a szakmailag korrekt, egyben gazdaságos megoldások.
A program teljesítése során fontos feltétel az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének stabilizálása, a közpénz leghatékonyabb felhasználása az egészségpolitikai, szakmai prioritások érvényesülése érdekében.

Általános változások
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a szolgáltatókkal kötendő szerződéskötés előtt, a felek általános jogainak és kötelezettségeinek megállapításakor a MOK mellett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara véleményét is meghallgatja. E szervezeteknek egyetértési joguk van.
A cél a folyamatos egyeztetés a szakmai–társadalmi-érdekvédelmi szervezetekkel, a minél szélesebb körű konszenzus, a szervezetekben rejlő szakmai értékek felhasználása a közös ügyekben.

A nettó finanszírozási körbe tartozó egészségügyi szolgáltató megszűnése, átalakulása esetén fontos, hogy az utalás rendje szabályozott legyen. Ha egy önkormányzati egészségügyi szolgáltató jogutódlással szűnik meg, az OEP egyidejű értesítése mellett az intézményt törlik a nettó finanszírozási körből.
A módosítás az önkormányzati intézményként való működés utolsó hónapját terhelő, az új szervezeti formában való működésük első hónapjában esedékes, állammal szembeni kötelezettségek (munkabérek közterhei) problémáját rendezi.
A nettó körbe tartozó egyes kórházak gazdálkodási formaváltása során a megszüntetett szerv jogutódjaként a megszüntető okiratban az alapító a megalakuló kht-t is megjelölheti, így az válhat a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett szerv jogutódjává, vagyis az állammal szembeni kötelezettségekért ő lesz a felelős.
Az egészségügy szerkezeti, szervezeti változásai igen jelentékenyen érintik, nemcsak az ellátottakat vagy az érintett munkavállalókat, hanem a kezelt közpénz révén az államháztartást. Ezért ezeknek a folyamatoknak (is) fokozott gondossággal, korrekt szabályozottsággal, átláthatóan kell zajlania.

Változások az alapellátásban
A jogszabály rendelési idő kötelező minimumát határozza meg. Ugyanis az alapellátásban helyettesítő háziorvos és fogorvos az ellátandó praxis előírt rendelési idejének 50%-ában köteles az ellátást biztosítani, mégpedig saját körzetének rendelési idején túl.
A 21 lépés egészségügyi program kiemelt területe a háziorvosi és járóbeteg-szakellátás korszerűsítése. Az erőfeszítések középpontjában a jó minőségű, az ország minden területen egyenlő színvonalú ellátás biztosítása áll. Mindenkinek, így a hátrányos helyzetű területeken élőknek is joguk van a megfelelő idejű orvosi ellátásra, mégpedig a lakóhelyükön.
A rendelési idő kötelező minimuma meghatározásának az a célja, hogy a betegellátás a helyettesítéssel ellátott körzetekben is a – helyettesítésre is tekintettel – az elvárható szükséges mennyiségű időben történjék, s az időszakos ellátási nehézségekkel küszködő területek számára is biztosított legyen a megfelelő minőségű és időtartamú ellátás.

A háziorvosi eseti ellátás díjazásának kihirdetett maximum érteke 500 Ft-ról 600 Ft-ra emelkedik.
Az ilyen típusú ellátási esetek – az ellátási körzetbe kívülről érkező betegek – száma, a közeljövőben várhatóan emelkedik. Egyre több lesz az EU-n belül mozgó munkavállaló, illetve ide tartoznak azok az ellátottak, akik nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek nyomán jogosultak a térítésmentes ellátásra.

Újabb háziorvosi praxisok többletfinanszírozására kerül sor. A jelenlegi emelés a leghátrányosabb kistérségben lévő háziorvosi praxis közül azokra terjed ki, amelyek két vagy több települést látnak el. A létszám alsó értéke 800 fő, hiszen a hátrányos helyzetű településeken jellemzően alacsonyabb a lakosságszám. Ezúttal 106 praxis többletfinanszírozására kerül sor.
Az ellátási nehézségek enyhítésére az Egészségügyi Minisztérium több megoldási lehetőséget is kínál. A praxis-pályázatok mellett kiemelt finanszírozással segíti e körzetek háziorvos-megtartó képességét és a praxis fenntarthatóságát. Az intézkedéssorozat célja a valódi esélyegyenlőség, az alapellátás biztonságának a megteremtése.

Az Országos Alapellátási Intézettel kötött szerződés keretében ellátott, tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek díjazásának korrekciója
A törvény egy korábbi módosítása új finanszírozást vezetett be annak érdekében, hogy a tartósan betöltetlen körzetek ellátása könnyebben megoldható legyen. Ennek további pontosítása szükséges, ugyanis a jelenlegi normaszöveg szerint ezek a körzetek csak az átlagos országos teljesítménydíj, azaz a kártyaszám után járó díj, 140%-ára jogosultak.
A gond abból adódik, hogy az üres körzetek létszáma általában eleve alacsonyabb, hiszen a lakosok, amennyiben lehetőségük van rá, átjelentkeznek a betöltött körzetekbe. A módosítással a teljes országos praxisbevételi-átlagdíj 140%-ával kerülnek díjazásra. Utóbbi magasabb összeg, mint a teljesítménydíj, így valóban segíti e körzetek finanszírozását.

A háziorvosi adatjelentés minden háziorvosi praxis számára kötelező 2006. február 1-jétől – azzal a felkészülést elősegítő kiegészítéssel, hogy a rendelkezést legkésőbb 2006. március 1-jétől kell alkalmazni.
A korszerű egészségügyi ellátórendszerek kiemelt szerepet szánnak a háziorvosnak. A háziorvos kapuőr szerepe, a jobbminőségű betegellátást, a szakmai szabályok fokozott érvényesülését, az ésszerűbb szervezést szolgálják. Alapvetően fontos, hogy a beteg a lehető leghamarabb a megfelelő orvosi kezelést kapja meg. A háziorvos a beteg első számú egészségügyi partnere, működése alapvető hatással lehet a teljes gyógyulási folyamatra. Fontos, hogy tevékenységéről folyamatosan rendelkezésre álljanak a szükséges adatok egyrészt az egészségpolitika formálói, másrészt a finanszírozó számára.
Jelenleg a háziorvosi szolgálatok működésére vonatkozó minőségi- és teljesítmény-adatok nem kellően ismertek. Nincs arra vonatkozó adat például, hogy a háziorvos milyen diagnózisokat állapított meg, milyen gyógyszereket rendelt, definitív ellátást nyújtott-e, vagy tovább utalta a betegeit, stb. Mind az ellenőrzéshez, mind a teljesítmény és az érte járó díjazás összefüggéseinek megítéléséhez pedig adatokra van szükség. Az adatok alapján monitorozhatóvá válik a háziorvosi tevékenység. A szakmai szervezetek bevonásával mód nyílik a minőségi indikátorok felállítására, illetve a minőségbiztosítás alapjai letehetők, (pl. adott diagnózisra megfelelő-e a rendelt gyógyszer, stb.) a betegutak követhetővé válnak. A háziorvosi praxis adatszolgáltatása a minőségi, biztonságos betegellátást szolgálja.

Változik az alapellátási ügyelet finanszírozása. A Kormány 100 lépés programjában, így az egészségügyre vonatkozó 21 lépés programban is szerepel a sürgősségi ellátás kiterjesztése, fejlesztése, melyhez szorosan kapcsolódik az alapellátási ügyeletek fejlesztése. Az ügyeleti ellátás alapösszege 38 Ft/főről 40 Ft-ra emelkedik.
A sürgősségi ellátórendszer átalakulását a koncepció szerinti szervezet-átalakítás mellett a jelentős, a célhoz rendelt forrásokkal (pályázatok, finanszírozás változása) ösztönzi a kormány.
A központi ügyeletek létrejötte több gondot orvosol egyszerre. Egyrészt biztosítja a sürgősségi-ügyeleti ellátást a rendelési időn kívül olyan térségekben, melyekben az ügyelet ellátása folyamatosan nehézséget okozott, másrészt javítja a betöltetlen körzetek orvossal való ellátottságát. A cél éppen az, hogy ne legyen olyan háziorvos, akinek az év minden napján készenlétben kell állnia. Ehelyett a szaktárca arra törekszik, hogy több körzet háziorvosa felváltva tartson ügyeletet egy olyan központi rendelőben, ahová a beteget is be lehet szállítani, és ott helyben - feltéve, hogy ezt panasza megengedi - megfelelően ellátni. (Ez azt is jelenti, hogy nem az orvosnak kellene a beteghez mennie – aki járóképes felkeresheti a központi ügyeleti rendelőt.)
A háziorvosi körzetek ellátásának probléma megoldását a tárca elsősorban a kistérségi szintű összefogásban megszervezett központi ügyeleti forma elterjesztésében látja.

Egyéb alapellátási feladatokat érintő módosítások:
Az iskolavédőnő által ellátott tanulók számát jogszabály állapítja meg. Az önkormányzatok nagy része a rendeletben előírt létszám szerint alakította ki a szolgálatot. A további félévre szóló átmeneti rendelkezéssel azok számára biztosítunk haladékot az új rendszer kialakítására, ahol ezek az intézkedések még nem történtek meg. Amennyiben a tanulói létszám ellátási érdekből a 20%-kal megemelt felső határt is túllépi – átmenetileg, fél évre – lehetővé tesszük a finanszírozást.
A haladék két szempontból segítheti a folyamatot: figyelmezteti az önkormányzatot jogszabályban előírt kötelezettségére, de nem büntet, nem vonja meg a finanszírozást – hiszen ezzel a szakmai cél is meghiúsulna – hanem lehetőséget ad a megoldásra.

A módosítás nevesíti a korábban jogszabály által meghatározott védőnői területi pótlékot.
A népegészségügyi program sikerének egyik feltétele az eredményes védőnői tevékenység.
A miniszterelnök ígéretének megfelelően megkezdődött a jogszabályok pontosítása annak érdekében, hogy a szolgálat működése zavartalanabbá váljék, a védőnők megkaphassák az őket megillető pótlékokat. A módosítások célja a védőnői tevékenység támogatása, az új finanszírozási rendszer bevezetését követően felmerült gyakorlati gondok megoldása, a védőnői juttatások biztosítása.

Bevezetünk egy új finanszírozási kategóriát, amely kiegészíti a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó és speciális ellátást igénylő bentlakásos oktatási intézményekben – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben – előírt normatívát, amennyiben központilag szervezett gyermek-egészségügyi ellátást biztosít.
A finanszírozás azt a szolgáltatót illeti meg, amelyik működési engedéllyel rendelkezik, és legalább 1000 gyermek és fiatal ellátását biztosítja, központilag szervezi a helyszínen nyújtott gyermek-egészségügyi ellátást.
Az új ellátási forma teljes körű ellátást nyújt az intézményben lakó – elsősorban fogyatékkal élő, illetve súlyos egészségügyi problémával küzdő – drog, alkohol, fertőző beteg stb. – gyermekek számára. Mivel az intézményekben élő gyermekek a helyszínen kapják meg a szükséges ellátást, ez kiváltja az utaztatással, betegkísérővel megoldható járó- és fekvőbeteg-szakellátó intézményi kezelést, ami megtakarítást jelent a finanszírozó számára is.

Változások a fogászati ellátás területén
A módosítás a fogászati prevenciós pályázat folytatásáról rendelkezik. Elsősorban a gyermek-ellátás területén célszerű, hogy a tevékenységre 2005-ben pályázatot nyert szolgáltató, a rendszerben maradhasson. A MEP a 2005-ben nyertes pályázók közül azokkal, akik a vállalt prevenciós feladatokat eredményesen teljesítették, a szerződést meghosszabbítja.

A másik módosítás eredményeként az 500.000 fő feletti lakosságszámú településen, a napi 24 órában a helyszínen nyújtott, folyamatos fogászati ellátást végző szolgáltatót sürgősségi rendelkezésre állási díj illeti meg, amely a sürgősségi fogadóhely díjazásával arányos.
Nemcsak a fogak megóvása érdekében, de a szájüregi daganatos elváltozások korai felismerése miatt is nagy jelentőségű a fogászati prevenció. De az egészséges fogak és szájüreg az egészség megőrzésének is fontos feltétele. A gyermekkorban kialakított szájhigiénés szokások a fogazat és az egészség megőrzésének alapja.

Az egészségügyi szakellátásban bekövetkező módosulások
A teljesítmény volumen keret (továbbiakban: TVK) és a kassza-összevonás szabályaiban történt változtatások a szakmapolitikai elvek hatékony megvalósulását támogató finanszírozástechnikai megoldások és korrekciók.

A 21 lépés programjának elemét képező kasszaösszenyitás a strukturális problémák gazdasági ösztönzőkkel történő megoldását segíti elő. Az intézkedés az ellátórendszer egészére érvényes költséghatékonysági elvárásokat támaszt, hogy a magas költségigényű aktív fekvőbeteg-szakellátásból az alacsonyabb költséggel nyújtható járóbeteg-szakellátás irányába helyeződjön át a betegforgalom. A 2006-ra vonatkozó költségvetési törvény ennek megfelelően rendelkezik az összevont szakellátás-kassza létrehozásáról, amely magában foglalja a korábbi önálló járóbeteg-szakellátás, az aktív fekvőbeteg-szakellátás, az extrafinanszírozás és a speciális finanszírozású fekvőbeteg-szakellátás sorokat.

A korrekció lehetőségei tovább bővülnek az intézmények közötti teljesítményvolumen-átcsoportosítással. Rugalmas, feladat- és teljesítménykövető finanszírozás kialakítására törekszünk.
A teljesítményvolumen keret ugyanis egy adott szituáció adottságait tükrözi. Ezek az adottságok időközben változhatnak, s e változásokat az indokolt mértékben a szabályozásnak is követnie kell. Ha például egy szakorvos munkahelyet változtat, az általa végzett speciális szakfeladatot egy másik intézményben végzi tovább, az annak megfelelő teljesítményvolumen mértékéig az adott intézmény kapacitása növelhető.
Vagy ha egy szolgáltató személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában átmenetileg nem tudja teljesíteni vállalt ellátási kötelezettségét, fenntartója megállapodhat a szolgáltatás nyújtását átmenetileg teljesítő szolgáltató fenntartójával a teljesítményvolumen átmeneti átcsoportosításáról, illetve rendelkezhet a saját fenntartásában lévő intézmények közötti átcsoportosításáról.

A teljesítményvolumen keret változik amennyiben az ellátó az aktív fekvőbeteg-szakellátásra lekötött kapacitását meghatározott típusú krónikus fekvőbeteg-ellátásra csoportosítja át.
Akinek van felesleges – kihasználatlan – aktív ágya, ezt átalakíthatja krónikus betegeket ellátó ággyá. A jelenlegi szabályozás szerint ilyenkor 70%-kal csökkent a TVK.
A módosítás hatálybalépését követően a csökkentés csupán 40%-os, ezzel szeretnénk ösztönözni az intézményeket, hogy vállalják a szükséges struktúra-átalakítást. Így a finanszírozás a valós igényeket követi, s ösztönzi kielégítésüket.

A népegészségügyi szűrések degresszió-mentessé tételével nem lesz finanszírozási akadálya a szükséges szűrővizsgálatok elvégzésének.
Az ÁNTSZ megküldi az OEP-nek a behívottak TAJ-számát, és ennek alapján az OEP ezekre az eljárásokra nem érvényesíti a degressziós szabályokat. Az igazoltan elvégzett mammográfiás szűrés és a nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat teljes díjon kerül kifizetésre, bármennyit végezzen is el az intézmény.
A népegészségügyi szűrések esetében a degresszió nyilvánvalóan akadályt jelentett az elégséges, sőt egyre nagyobb mennyiségű szűrések elvégzésében. Ez az akadály most elhárul.
Az onkológia vizsgálatok számának növelésével egyre több korai stádiumban lévő elváltozás kerülhet felismerésre, így lehetővé válik a betegségek korai gyógyítása.
Az aktív korban lévő nőket sújtó megbetegedések korai kiszűrésével csökkenthető a radikális műtétek és kezelések száma, amely nemcsak az emberi szenvedéseket csökkenti és javítja a népegészségügyi mutatókat, hanem költség-megtakarítást is jelent mind a beteg, mind az E. Alap számára.

A módosítást követően csak egy jogcímen jár fix díjazás a sürgősségi ellátások, illetve a rendelkezésre állás címén
Jelenleg az aktív fekvőbeteg szakellátás területén a traumatológiai osztályok mind sürgősségi mind a rendelkezésre állás címen jogosultak fix díjra. A módosítást követően csak egy – a magasabb összegű – jogcímen kaphatnak díjat.

2006. februártól az orvosi klinikai laboratóriumi és mikrobiológiai vizsgálatok teljesítménydíjazása a progresszivitási és kompetencia szintekkel korrigált szolgáltatásvolumen szerint történik.
A hatályos jogszabályok szerint a laborok kompetencia és progresszívitási szintjének megfelelően kell elvégezni a szükséges módosításokat.
A szolgáltatás mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni a bázisév(ek)ben végzett esetszámot, a beavatkozás számot és pontszámot. A megállapított szolgáltatásvolumen keret a kihirdetett járóbeteg-szakellátás teljesítményegységének forintértékével kerül elszámolásra az éves előirányzat-keret 70%-ának terhére. Az ezt meghaladó teljesítmény az előirányzat-keret 30%-a terhére a 6. § (2) bekezdésének c) pontja szerint kerül finanszírozásra. A Kormány 21 lépés a magyar egészségügy megújításáért programjához kapcsolódóan a kasszaösszenyitás részeként az ellátások finanszírozása részben a megállapított szolgáltatásvolumen szerint, részben visszaosztott értéken kerül finanszírozásra.

Járóbeteg-szakellátás
Változik a gondozóintézetek finanszírozása
A gondozóintézetek finanszírozása néhány évvel ezelőtt igen nagy területi eltérést mutatott, sok éven át hagyományelven történt. Ennek rendezése folyamatos módosításokon keresztül, fokozatosan történik. A fix finanszírozási elem 2006-tól tovább csökken. Ezzel egyidejűleg a finanszírozó az elvégzett munka mennyiségét preferálja. Az érintett szolgáltatók a fixdíj csökkenés, és a csökkentés időpontjában rájuk érvényes járóbeteg-szakellátási teljesítmény díjtétel alapján meghatározott járó TVK növekményre jogosultak.
A finanszírozó kiegyenlített, igazságos finanszírozást, az elvégzett munka szerinti díjazást kíván kialakítani a gondozóintézetek számára is.

A speciális betegszállítási díj 500 forintról 600 forintra emelkedik.
A módosítással elsősorban a súlyosabb állapotú, általában fekvőbeteg szállításokat finanszírozzuk jobban – amikor csak egy beteget szállít a mentőautó, és a beteg állapota mentőápolói megfigyelést igényel. Tehát nem pusztán „betegszállításról" van szó.

Fekvőbeteg-szakellátás
A korai rehabilitáció elősegítése érdekében szükség van a krónikus ellátás mielőbbi finanszírozásának biztosítására. Ezért az új szabályozás értelmében csökken az az idő, amely alatt még nem számolható el a krónikus ellátás. Krónikus osztályra áthelyezett esetnél a 7 nap 5 napra, az intenzív rehabilitációs osztályra áthelyezett esetnél az 5 nap 3 napra csökken.
Az intézkedés a korán elkezdett rehabilitáció a betegek minél előbbi és a lehetőségek szerinti legkevesebb maradványtünettel történő gyógyulását segíti elő.

A nappali kórház finanszírozása
A javaslat szerint nem lesz elszámolható az ellátás a munkaszüneti és ünnepnapokon, tekintve, hogy a rehabilitációs nappali kórházi ellátás a hét öt napján történik.

Az áthelyezett esetek finanszírozása
Áthelyezett eseteknél, ha egy megkezdett ellátás másik szolgáltatónál folytatódik az áthelyező szolgáltató az elszámolási szabályok szerinti súlyszám 50%-ára jogosult. Amennyiben a megkezdett ellátás nem minősül sürgős esetnek, vagy nem tartozik az áthelyező szolgáltató kompetencia körébe, akkor az áthelyező szolgáltatót az elszámolási szabályok szerinti súlyszám 25%-a illeti meg.
A módosítás célja, hogy az kapja meg a teljes finanszírozást, aki a definitív, befejezett, azaz a végleges gyógyulást eredményező szolgáltatást nyújtja. A jogszabály arra ösztönzi a szolgáltatót, hogy csak abban az esetben küldje tovább a beteget, ha ellátását valóban nem képes befejezni. Ezzel megszűnik a kettős finanszírozás.

Egyéb ellátások
A szervet átültetésre előkészítő munkacsoport díjazása tüdő-kivétel esetén 220 000 Ft-ról 40 000 Ft-ra csökken. Az osztrák féllel kötött megállapodás szerint csak az orvos díjazását kell biztosítani, a többi költséget az osztrák fél állja.
2006-ban az OEP pályázatot ír ki prevenciós tevékenységre a háziorvosi és háziorvosi ügyeleti ellátási előirányzaton belül a prevenciós célra elkülönített összeg terhére. A pályázaton a háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, továbbá az irányított betegellátási rendszerben résztvevő ellátásszervező vehet részt.

Mellékletek
ADATLAPOK tartalmi változtatása. (Az új Adatlapokat – megfelelő felkészülési idő biztosításával - 2006. április 1-jétől kell használni.)
A teljesítményjelentés Adatlapja a szolgáltató ellátási szintjétől függetlenül a kassza-összenyitás lépéseire figyelemmel, egységesen kialakított. A tartalmi változások során a cél az volt, hogy jól értelmezhető, világos és hasznos adatok gyűjtésére kerüljön sor. Ellenkező esetben ugyanis nem várható értékelhető, valós adat.
Az adatoknak elsődlegesen az ápolási eseményt kell leírniuk. Az ellátott személyre, az ellátó intézményre vonatkozóan csak annyi és olyan adat kerüljön a tovább küldendő rekordba, amire a feldolgozás során valóban szükség van.
A járóbeteg-szakellátás teljesítmény jelentése esetén is kötelező a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő utalványozás jelentése.
A jogszabály az adott tartalomnál jelzett kivételekkel 2006. január 1-jén lépett hatályba.