Ne a beduguló kórházak kapujában torlódjanak az ellátásra váró betegek, mint korábban számos nagyvárosban. Dr. Szepesi András jegyzete.
Az EMMI közleményben, Kásler miniszter úr személyesen jelentette be hogy tekintettel a járvány tempós terjedésére, a fertőzöttek (és a betegek!) számának növekedésére, újabb kórházakat von be a COVID fertőzöttek és betegek ellátásába. Ez annyira fontos volt, hogy vasárnap történt a bejelentés. A hétfői médiumok tele vannak a hírrel.
Hetek óta fokozódó hiányérzetem van. Az orvosi béremelés, majd az azt hordozó „jogállási törvény” körüli vita, tiltakozás, szándékfelmérés stb. meglehetősen háttérbe szorítja a valóságos járvány valóságos történéseit – legalábbis a politikai médiumokban.
Pedig a tavaszinál sokkal hatalmasabb járvány van kibontakozóban. Sokkal veszélyesebb, mert találkozva az őszi-téli hagyományos influenzával, a pusztító hatások összeadódhatnak. Ez még talán nem kezdődött el, de már most látszik a magasabb halálozás, a gépi lélegeztettek számának jelentős növekedése, és az elkülönítésre, gyógyításra, ápolásra szoruló ezres nagyságrendű tömeg.
Már most látszik, hogy azok az intézmények, ahová az elmúlt hetekben bezúdultak a COVID fertőzött betegek, kezdenek megtelni.
Hadd mondjak egy jó szót is a kormány és az egészségügyet irányítók mellett, dicséretes, hogy ellentétben a „tavaszi nagy ijedtséggel”, most a szükségleteknek megfelelően adagolják (nyitják meg) a kórházi kapacitásokat. Eszköz anyag bőven van. Emlékezzünk meg egy mondatban a respirátorokkal megsegített Csehországról. Hónapokig zengett a politika és a nyilvánosság a „túlvásárlások” gumicsontjain. A józanabb hangok között én is írtam, hogy várjuk már meg az értékeléssel a járvány végét. Nem tudhatjuk mekkora lesz. Arra gondoltam, hogy látva a hazai fejlesztéseket, egyszer csak respirátor exportőr ország is lehetünk, (persze viszonteladók is) de arra nem gondoltam, hogy két szomszédos országot is komoly formában megsegíthetünk. Ezt én olyan jó kis „magyaros vagányságnak” tartom, amit ugyan előre senki nem tervezhetett, de a rengeteg gond között fél percre mosolyt csal az olvasó arcára.
Nálunk, mint mindenütt a gyógyító személyzet lett a „szűk keresztmetszet”. A képzett szakemberek száma limitált, egy részüket a tavaszi járványfordulóban már alaposan túlterheltük.
Hetek óta várom, hogy egy logikus lépés megtörténjen, amit az egész világ használ, de nem és nem… Nyelvi börtön? Egészségügyi szervezési tudatlanság? A szaktárcák és ágazatok közötti merev határok? Ez az utóbbi ellentmondás lenne, ami a kormány és az Operatív törzs szintjén fel van oldva?
A probléma: a COVID fertőzöttek jelentős része nem produkál klinikai tüneteket. Őket karanténba kell zárni – most éppen 10 napra – és ha továbbra is tünetmentesek, mehetnek vissza dolgozni, tanulni, vagy csak egyszerűen, polgár módjára élni. A fertőzöttek egy része otthoni karanténban kerül. Ebben egy kényes kérdés van elrejtve: a lakásuk, az életkörülményeik lehetővé teszik-e a teljes elzárkózást (lakáson belül, különös tekintettel az izolálható szobára, WC-re, fürdőre, és biztosítható- e számukra izoláltan az étkezés, a mosatás stb.). Mert ha nem, akkor a közeli és a kissé távolabbi környezetet megfertőzhetik. Akiknek ez az izolálás nem biztosítható, felveszik kórházba. A fővárosi kórházak komfortja sok helyen még a lakásokét sem éri el, de ennél is súlyosabb, hogy a kórház egyre nagyobb területeit kell lezárni, a gyógyító személyzet egyre nagyobb körét kell lekötni olyan fertőzött emberek ápolásával, akik jól vannak, unatkoznak, de a karantén szabályokat be kell tartani.
Egy másik kör, az enyhe tüneteket mutató fertőzöttek, még sem infúziós terápia sem oxigénadagolás nem szükséges. Az állapotváltozást kell követni, egy részük súlyosbodik, de egy részének elmúlnak a tünetei, és ha a tesztje is negatívvá válik, hazabocsátható.
Most egy kis elmélet következik:
Definíciószerűen: a kórház olyan szálloda, ahol különféle orvosi szolgáltatásokat is nyújtanak. De meg is fordíthatjuk: ahol olyan orvosi szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek a beteg önellátását átmenetileg megakadályozzák, és ez nem valósulhat meg otthoni környezetében, azokat egy sajátos hotel szolgáltatás keretei között kell ellátni. És ha a kedves olvasók megnézik a nagyvilág magánkórházait, akkor sok hasonló helyzetet találnak. Persze nehéz egy intenzív betegellátó osztályt hotelnak, szállodának láttatni, de tudjuk, hogy ez normális esetben egy kórház kapacitásainak csak a töredékét jelenti.
Magyarországon a kórházak hotel ellátása meglehetősen problematikus. A fővárosi régi építésű kórházak a nagy létszámú betegszobákkal, a betegszobai vizesblokk hiányával vagy nagyon rossz minőségével a legkevésbé alkalmasak fertőzött betegek izolálására és biztonságos ellátására. A vidéki kórházakban az elmúlt bő évtized rekonstrukcióinak hála sokkal jobb a helyzet, de a korábbi magyar hagyományok miatt az egy ágyas és komfortos betegszobák rendkívül ritkák. És bizony a mai világban már elvárható kábel TV csatlakozás, internet csatlakozás, hozzáférhető WIFI ellátás alig-alig lelhető fel.
Javaslat:
Vegyük használatba a szállodáink egy részének a kapacitását a COVID betegek karantén elhelyezésére. A járvány miatt leállt külső idegenforgalom, a várhatóan egy időre biztosan minimális szintre eső belföldi turizmus üres kapacitásokat kínál, az ott elhelyezett személyek pedig bevételt hozhatnak. Nyilvánvalóan, a járvány ellátásszervezését végző intézmények vennék bérbe. Gondoskodnak a szakmai személyzetről és átveszik a hotel üzemeltetését végző személyek foglalkoztatását, irányítását. A szállodákban a teljes körű étkezés megvalósítható. Most ne azon akadjunk fenn, hogy mibe kerül. Egészségügyi közgazdászok évtizedek óta tudják, hogy a legrosszabb állapotú magyar regionális, sok szakmás kórház teljes kiadása, ha egy ápolási napra vetítjük, gyakran meghaladja egy felső kategóriás szálloda egy ágyas szobájának egy napi árát.
Szállodánként néhány tapasztalt vezető ápoló (nő), a tünetmentes fertőzöttek ápolására néhány óra alatt ki tud képezni fiatal vagy a fekvőbeteg ellátásban nem járatos (pl. rendelőintézetből átirányított) szakdolgozót. A betegek megfigyelési protokollja nagyon hamar kidolgozható.
Műszakonként 1 orvos jelenléte, rendszeres vizitelése megvalósítja a szükséges biztonságot és kontrollt. Állapotromlás esetén a mentők időveszteség nélkül a megfelelő intézetbe juttatják az immár tüneteket mutató beteget. (Ha a Mentők néhány szállodából kell, hogy elvigyék a megfigyelt beteget, és nem egyesével próbálják megtalálni az otthoni karanténban a késői riasztás miatt súlyosabb állapotú betegeket, annak még jelentős egészség nyereség is lehet a vége.)
Ha a karanténba kényszerült tünetmentesek, és később a könnyű lefolyású betegek nem az amúgy is túlterhelt kórházakban vannak, akkor:
- több erő és figyelem jut a súlyos COVID betegekre
- a nem fertőzött betegek sürgősségi ellátása zavartalanabbul folyhat (baleset, infarktus, stroke, szülés és még nagyon sok akut feladat)
- a nem fertőzött betegek azon csoportjának az ellátása, ahol a halasztás a későbbi halálozás növekedésével, a maradandó egészségkárosodás veszélyével fenyeget (onkológia, kardio-vaszkuláris területek, súlyos betegek korai rehabilitációja (mozgásszervi, idegrendszeri), és még jó néhány betegség)
A járvány elmúltával a Honvédség megfelelő alakulatai mentesítik, fertőtlenítik a szállodát és visszaadják az eredeti üzemeltetőnek.
Természetesen, ezt a jelentős szervezési változást nagyon gyorsan meg kell tervezni, ki kell próbálni, finanszírozni kell, de a várható eredmény megéri.
Tisztelt Olvasóim és közöttük a kormánynak is tanácsot adó kollégák!
Ne nekem higgyenek, hanem a szemüknek.
Üssék be bármelyik internetes keresőbe a COVID HOTEL szavakat. Meg fognak lepődni, hogy nagyvárosokban, hatalmas és világhírű szállodák, szállodaláncok vettek és vesznek részt a karantén megszervezésében és a könnyebb betegek ellátásában. Tehát azt a bizonyos „spanyolviaszt” nem én találtam fel!
Azért szólok, mert még van néhány napunk és talán néhány hetünk is. Ne a járvány csúcspontján kelljen kapkodni. Ne a beduguló kórházak kapujában torlódjanak az ellátásra váró betegek, mint korábban számos nagyvárosban. Ne omoljon össze a nem fertőzött betegek sürgősségi ellátása, és minél tovább működjön a tervezhető diagnosztika és a klinikum, minél nagyobb kapacitással.
Ez mindannyiunk érdeke!
VÉDD AZ EGÉSZSÉGÜGYET!
VÉDD AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT!
VÉDD A LAKOSSÁGOT, MENTS ÉLETEKET!
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!