Használna-e a kancelláriarendszer az egészségügyben?

Idén is konszolidálja a kórházak adósságát a kormány, ám az egészségügy alulfinanszírozottságán sem ez, sem pedig a beharangozott kancelláriarendszer bevezetése nem segít. Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász az intézmények kiszolgáltatottsága csak a politikusok érdekét szolgálja - írja a magyarhang.hu.

A néhány héttel ezelőtti bejelentés szerint erre a célra 55 milliárd forintot különítettek el, amelyből rendezni lehet az intézmények eddig ki nem fizetett számláit. Azóta kiderült az is, hogy nem lesz automatikus a konszolidáció, hiszen a kormány által már jóváhagyott jogszabályjavaslat szerint az ígért összegnek alig több mint felét szánják a tartozások kifizetésére. Mint arról a Népszava hírt adott, mintegy 24 milliárd forintot azon intézmények között osztanák szét, akik tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. (A hazai egészségügyben egyébként nincs minőségmérés.) 

A korábbi kormányzati megnyilvánulások alapján arra is készülni lehet, hogy az egészségügyben is bevezetik a felsőoktatásban már létező kancelláriarendszert. Miként és mikor, még nem tudni, ám az eddig napvilágot látott információk szerint az új rendszer valahogy úgy nézne ki, hogy országos szinten nyolc-tíz kancellár igazgatná a fennhatósága alá tartozó intézmények gazdálkodását. (Még a nyáron Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt arról egy tévéinterjúban, hogy a konszolidáció feltétele a szigorú állami felügyelet a gazdálkodásban, hiszen ez célravezető a felsőoktatási intézmények esetében is.) 

Ám az intézkedésektől – az adósságrendezésről és a majdani kancelláriarendszertől – hiú ábránd azt várni, hogy megoldódnak az egészségügyi finanszírozás gondjai. Azok ugyanis alapvetően az alulfinanszírozottságból és a szervezettség alacsony szintjéből adódnak. Márpedig ezek megoldására eddig a negyedik Orbán-kormány – a harmadik kétharmad – sem kínál megoldást. 

További részletek a cikkben.