• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

A 110 éves jubileum mérföldkő: a védőnők mindig a családok mellett álltak

Aktuális MA 06:00
A 110 éves jubileum mérföldkő: a védőnők mindig a családok mellett álltak

Ünnepélyes keretek között ünnepelték a magyar védőnői hálózat fennállásnak 110. évfordulóját Pécsen. Az ünnepség nemcsak a múlt tiszteletéről szólt, hanem jövőbe mutató tervekről is.

A jubileumi rendezvényen résztvevő szakmai vezetők és védőnők közösen emlékeztek az Európában is egyedülálló ellátási rendszer  indulására, a családokért tett fontos szerep állomásaira. Baranya vármegye közel 170 védőnője kapta meg a jubileumra készített különleges kiadványt és kitűzőt. 

Új kihívásokat hoz a digitalizáció

A rendezvényen Dr. Horváth Zoltán, Baranya Vármegye főispánja köszöntötte a vendégeket, aki felhívta a figyelmet a védőni hivatás évszázadokon átívelő szakmaiságára, mely egyedülállóvá teszi a szakmát a világban. "A világ változásaival is meg kell küzdeni ebben a hivatásban is. Új kihívásokat hoz a digitalizáció, a családszerkezetek változásai, az egészségmegőrzés. Ami azonban nem változik, az az emberi jelenlét, a személyes törődés és a bizalom – mert ezek pótolhatatlanok” - hangsúlyozta a főispán. A védőnők különleges szerepét méltatta Lóth Erika, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ápolási igazgatója is, hiszen megelőző szemlélettel látják el a feladatukat, személyes kapcsolatot ápolnak a gondozottakkal, összekötő kapocsként dolgoznak az egészségügyi ellátórendszer és a lakosság között.

Összetett ágazati és ágazatközi kapcsolatrendszer

A védőni hivatás folyamatos megújulására Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke emlékeztette a jelenlevőket. „Ilyen összetett ágazati és ágazatközi kapcsolatrendszerrel kevés hivatás rendelkezik. Szakmai szervezetek és intézményrendszerek között dolgozunk egy egyre tagoltabb és sokszínűbb szemléletű társadalomban. Éppen ezért a védőnői szolgálat az egyik legfontosabb összekötő híd emberek és rendszerek között” – hangsúlyozta a szakmai szövetség elnöke. A nehézségek ellenére a védőnői hivatás egy családorientált, a prevencióra és a védelemre épülő hivatás, erre hívta fel a figyelmet Tényi Renáta, az Országos Kórházi Főigazgatóság Népegészségügyi Igazgatóság Prevenciós és Védőnői Koordinációs Főosztály vezetője. „Ez az integráció lehetőséget ad a párbeszédre, egymás szakmai értékeinek megismerésére és arra, hogy valóban összekapcsolódjon a megelőzés, a gondozás és a gyógyítás hármas egysége. Ezek a különbségek erőforrások lehetnek, amellyel élni szükséges.” - emelte ki Tényi Renáta. 

védőnői hálózatot a 19-20. század fordulóján a magyarországi társadalmi, gazdasági, demográfiai, népmozgalmi változásai keltették életre. 1915-ben megalakult az Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők védelmére, melynek céljai között szerepelt a csecsemőhalandóság csökkentése és ezáltal a népesség számának erősbítése. Fővédnőke Szász–Coburg–Koháry Stefánia belga királyi hercegnő, Lónyay Elemérné lett, aki személyével tekintélyt adott a kezdeményezésnek, és aki saját veszteségei miatt különösen elköteleződött az anyák és gyermekek védelmében. A szövetség alapfeltétele az volt, hogy egy anya nem kerülhet rosszabb gazdasági helyzetbe azért, mert gyermeket szül és nevel, továbbá az anyát és a magzatot meg kell óvni a szülési folyamat veszélyeitől. Lehetővé kell tenni, hogy minden anya maga szoptassa kisbabáját, továbbá hogy a megfelelő tájékoztatással segítsék az anyákat csecsemőik helyes gondozásában. Ennek érdekében 1917-től kezdve rendszeresen képeztek ki fiatal nőket, akik falvakban és városokban segítették a családokat – ők lettek a védőnők.

Szellemi kulturális örökség 

A két világháború között a hálózat gyorsan bővült: a védőnők feladatai közé tartozott a terhesgondozás, a csecsemők ellenőrzése, tanácsadás a szoptatásról, táplálásról és tisztaságról. 1927-ben már törvény is szabályozta a működésüket, ezzel állami keretbe emelve a munkát. A második világháború után a Stefánia Szövetség megszűnt, de a védőnői hálózat fennmaradt, és 1950-től teljes egészében állami fenntartásba került. Azóta folyamatosan bővülő feladatkörrel – serdülők egészségvédelme, családtervezés, iskolai munka – működik tovább. Ma a magyar védőnői hálózat egyedülálló a világon. 2015-ben a Védőnői Szolgálat bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, és a Magyar Értéktár részévé vált. 

 

Elindult a Bethesda Akadémia, amely szülőknek és szakembereknek egyaránt kínál korszerű és naprakész tudást a gyermekkórház évtizedes, komplex szakmai tapasztalatára építve. A részletekről ebben a cikkben tájékozódhatsz.