A csontritkulással élők többsége nem kap kezelést – súlyosak a következmények

A kezeletlen oszteoporózis rokkantsághoz és halálhoz vezethet. Az érintettek nagy része nem is tud betegségéről amíg csontja nem törik – kezelést pedig utána sem mindenki kap. Ez ellen lép fel a MOOT konferencián az OBME kerekasztal, melynek moderátorával, dr. Bors Katalinnal beszélgettünk.

A diagnosztizált és terápiában részesülő betegek között egész Európában jelentős az úgynevezett terápiás szakadék – mondja dr. Bors Katalin reumatológus és rehabilitációs főorvos, csontritkulás specialista. Az Európa csontritkulás-helyzetét vizsgáló SCOPE felmérés egyik fontos tanulsága, hogy az oszteoporózissal diagnosztizált betegek jelentős része vagy el sem jut a kezelésig, vagy már az első évben megszakítja a terápiát.

Dr. Bors Katalin, az Oszteoporózis Civil Fórum Kerekasztal moderátora

A kezeletlen csontritkulás sok esetben rokkantsághoz és halálhoz vezet

A kezeletlen csontritkulás perdig előbb-utóbb töréhez vezet, a traumák pedig nemcsak életminőség-romlással, hanem halálozással is járhatnak: Európában évente közel 250 ezer ember veszíti életét csontritkulással összefüggésbe hozható sérülések miatt. A csípőtáji töréseknél pedig az első éven belüli halálozás aránya eléri a 20–25 százalékot. 

Magyarország ebből a szempontból európai középmezőnyben helyezkedik el – tájékoztat a szakorvos. Az érintettek mintegy 65 százaléka nem részesül terápiában, miközben az európai átlag ennél is rosszabb, 71 százalékos. Az idei Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) kongresszushoz kapcsolódó Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete (OBME) kerekasztalon Bors Katalin moderátorként felveti annak szükségességét, hogy Magyarország tanuljon azoktól az országoktól, ahol sikerült csökkenteni az ellátási rést.

Vannak jó gyakorlatok, a lehetőségek is adottak lennének

Írországban például 32 százalékra mérsékelték a terápiában nem részesülő betegek arányát, amit elsősorban a folyamatos betegkövetésnek tulajdonítanak. Az európai átlaghoz képest Dánia és Görögország is kedvezőbb eredményeket ért el, elsősorban az erős alapellátási fókusznak köszönhetően.

Magyarországon a diagnózis és a terápia megállapításához minden feltétel adott – hangsúlyozza Bors Katalin. Ennek első lépése lenne, hogy a hormonális átállás időszakába kerülő nők és férfiak ODM vizsgálaton(csontritkulás mérésen) vegyenek részt. Az ennél idősebb korosztály fokozottan a veszélyeztetettek körébe tartozik. Kísérőbetegségként gondolni kell a csontritkulásra bizonyos kórképek esetében, ilyenek egyes pajzsmirigy betegségek, a cukorbetegség, nőgyógyászati és urológiai, és immunológiai kórképek. Gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet a betegség, ezek közül kiemelendő a szteroid.

Nézzünk szembe a tényekkel, hogy ne törjön tovább annyi ember

Az OBME idei kerekasztalának küldetése, hogy a mintegy száz regisztrált beteg és a betegklubokon keresztül az ernyőszervezet továbbadja az önmagáért tenni akaró páciens mintázatát, és felhívja a figyelmet arra az egyéni felelősségre is, amely a terápiás sikerhez az adherencián (a kezelés következetes betartása) túl szükséges.

Ennek jegyében a fórum meghívott szakértői olyan témákat helyeznek fókuszba, amelyek a prevencióban, a terápiában és a rehabilitációban egyaránt nélkülözhetetlenek, és mindegyik aktív, kitartó beteg-részvételt igényel. Ide tartozik többek között a gyógytorna, a megfelelő étrend, a betegek pszichés támogatása, az edukáció szerepe az adherencia javításában, valamint az optimalizált orvos–beteg találkozások jelentősége.

A kerekasztal mottója – „Szembenézés a tényekkel” – nemcsak a problémák feltárását, hanem a lehetséges megoldások bemutatását is célozza: a rizikócsoportok azonosításától kezdve a diagnosztika egyszerűségének és fontosságának hangsúlyozásán át egészen a hosszú távú terápiás sikerhez szükséges aktív betegszerep támogatásáig.

A kerekasztal pontos neve, helyszíne és ideje: Oszteoporózis Civil Fórum, 2026. május 14., csütörtök, 11 óra, Hunguest Hotel Bal Resort