Október 4-én, az Állatok Világnapján nemcsak kedvenceinkre gondolhatunk, hanem azokra is, akik egész életüket az állatok és az ember közötti kapcsolat megértésének szentelték.
Jane Goodall neve összeforrt a csimpánzokkal, de öröksége ennél sokkal szélesebb körű: olyan szemléletváltást indított el, amely az orvoslás és az emberi egészség számára is fontos tanulságokat hordoz.
Egy fiatal nő, aki megváltoztatta a tudományt
Amikor a huszonéves Jane Goodall 1960-ban először megérkezett a tanzániai Gombe Nemzeti Parkba, sokan kétkedve figyelték. Tudományos előképzettség nélkül kezdett bele a csimpánzok viselkedésének megfigyelésébe, és felfedezései – például, hogy eszközöket használnak – alapjaiban rengették meg az ember és állat közötti éles határvonal addigi képzetét. Nem túlzás azt mondani: munkássága óta máshogy tekintünk az állatokra.
Empátia és megfigyelés – az orvoslás számára is tanulságos
Goodall módszere egyszerű, de forradalmi volt: csendben, türelmesen figyelt, és hagyta, hogy a csimpánzok természetes közegükben mutassák meg magukat. Ez az attitűd az orvoslásban is kulcsfontosságú. Ahogyan ő észrevette az apró viselkedésbeli változásokat, úgy kell az orvosnak is észrevennie a páciens állapotára utaló finom jeleket, az elsődleges vagy másodlagos megelőzést segítő apró tüneteket. Az empátia, a türelem és a figyelem nemcsak a természetkutatásban, hanem a gyógyításban is alapvető értékek.
A magánélet árnyai
Míg a magánélete neki sem lehetett könnyű – első házassága 10 év után válással, második házassága 5 év után férje halálával végződött – küldetésének és munkájának gyakorlása közben mindvégig béke és sokszor öröm sugárzott belőle. Talán éppen a személyes veszteségek is hozzájárultak ahhoz, hogy kitartóan, megalkuvás nélkül képviselje az állatok és a természet ügyét.
Globális problémák, helyi felelősség
Jane Goodall az elmúlt évtizedekben világjáró nagykövetként lépett fel a környezetpusztítás, a fajkihalás és a klímaváltozás ellen. A Roots & Shoots programot fiatalok számára hozta létre, hogy a következő generáció már jobban tudatosítsa: minden döntés számít. Hangsúlyozta, hogy étkezési szokásaink, fogyasztási mintáink, az állatokkal való bánásmódunk nemcsak a bolygót, hanem a saját egészségünket is befolyásolják. Általános állapotunk, a zoonózisok, a járványok, a légszennyezés és az élelmiszer-ellátás biztonsága mind szorosan kapcsolódnak ahhoz, hogyan bánunk az állatvilággal.
Mit üzen nekünk ma Jane Goodall?
Az állatok világnapján Jane Goodall öröksége több, mint tudományos hagyaték. Arra emlékeztet, hogy kapcsolatunk az állatokkal és a természettel visszahat ránk – testi és lelki egészségünkre, közösségeinkre és jövőnkre. A stresszcsökkentésben, a társas támogatásban, az állatasszisztált terápiákban mind megmutatkozik, hogy az embernek szüksége van erre a kapcsolódásra.
„Minden egyes nap számít, minden döntés számít” – mondta Goodall. Ha ma emlékezünk rá, emlékezzünk saját felelősségünkre is: az állatokkal való bánásmód, a fogyasztásunk és a természethez való viszonyunk alakítja, milyen világot hagyunk magunk után.
Ha érdekel, hogyan lehetne a mára a 10 legnagyobb globális egészségügyi veszély közé sorolt oltásellenességet kezelni, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!