Mélyvénás trombózis – a nyaralás rejtett veszélye

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nyáron sokan órákon át ülnek autóban, repülőn, buszon vagy vonaton, hogy végre megérkezzenek a várva várt nyaralás helyszínére. A hosszú utazások során megnő a mélyvénás trombózis kialakulásának esélye. Egy többórás utazás akár gond nélkül is eltelhet, ám elég lehet ahhoz is, hogy a láb mély vénáiban trombus alakuljon ki. A veszély jelentősége abban is áll, hogy a vérrög egy része leszakadhat, és a vérkeringéssel más szervekbe is eljuthat.

• Az utazás rejtett veszélye: A órákon át tartó ülés és a nyári folyadékhiány lelassítja a véráramlást, ami drasztikusan növeli a mélyvénás trombózis kockázatát.
• Alattomos tünetek: A trombózis gyakran csak az egyik láb feszülő duzzanatával és melegségével jelentkezik, amit sokan tévesen ártalmatlan izomláznak vélnek.
• Súlyos szövődmények: A kezeletlen vérrög leszakadva életveszélyes tüdőembóliát okozhat, a sajgó láb házi masszírozása pedig kifejezetten tilos, mert csak fokozza a bajt.

A mélyvénás trombózis kialakulásának háttere

A trombózis kialakulása nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem több tényező együttes hatására. Az egyik legfontosabb ezek közül a véráramlás lelassulása.

Normális esetben a lábszár izmai minden egyes lépésnél finoman összenyomják a vénákat, ezzel segítve a vér visszaáramlását a szív felé. Ezt a mechanizmust a szervezet természetes izompumpája. Ha valaki négy-öt, vagy akár tíz órán keresztül szinte mozdulatlanul ül, ez a pumpa alig működik. A vér lassabban áramlik, könnyebben alakul ki pangás, ami kedvez a vérrögképződésnek.

Nyáron ehhez gyakran társul a folyadékvesztés is. A melegben többet izzadunk, utazás közben pedig sokan kevesebbet isznak, mert nem szeretnének gyakran megállni vagy felkeresni a mosdót.

A folyadékhiány következtében nő a vér viszkozitása, ami tovább növelheti a trombózis kialakulásának esélyét. A veszély természetesen nem mindenkinél azonos. Az életkor előrehaladtával emelkedik a kockázat, ahogyan a túlsúly, a dohányzás, a daganatos betegségek, a várandósság, a hormonális fogamzásgátló vagy hormonterápia alkalmazása, a korábbi trombózis vagy az örökletes véralvadási hajlam is növeli a kialakulás esélyét.

Sokan úgy gondolják, hogy a trombózis mindig hirtelen, elviselhetetlen fájdalommal jelentkezik. A valóság azonban ennél jóval alattomosabb. A panaszok lehetnek kifejezetten enyhék, ezért a páciens egyszerű izomláznak, húzódásnak vagy a hosszú utazás természetes következményének tulajdonítja őket.

Jelek, amikre mindenképpen figyelni kell

Van néhány olyan jel, amelynek már fel kell keltenie a gyanút, hogy a helyzet túlmutat a múló kellemetlenség kategórián. A mélyvénás trombózis leggyakrabban csak az egyik alsó végtagot érinti. A láb vagy a lábszár hirtelen megduzzadhat, feszülni kezdhet, a vádliban tompa, nyomó vagy görcsös fájdalom jelentkezhet. Az érintett terület gyakran melegebb tapintatú, a bőr vöröses vagy enyhén lilás árnyalatot vehet fel, és a két láb között szemmel is látható méretkülönbség alakulhat ki.

Ez az egyik legfontosabb különbség az egyszerű utazási ödémához képest. A hosszú ülés miatt kialakuló ártalmatlan lábdagadás többnyire mindkét végtagot hasonló mértékben érinti, elsősorban a bokák környékén jelentkezik, és néhány óra pihenés, séta vagy a lábak felpolcolása után fokozatosan csökken.

Trombózis esetén ezzel szemben a duzzanat rendszerint féloldali, feszesebb, fájdalmasabb, és nem múlik el attól, hogy valaki lefekszik vagy felteszi a lábát.

A tünetek ugyanakkor nem mindig ennyire egyértelműek. A mélyvénás trombózisok egy része meglepően kevés panaszt okoz, ezért a diagnózist kizárólag fizikális vizsgálattal nem lehet felállítani. Ha felmerül a gyanú, ultrahangvizsgálatra és szükség esetén laboratóriumi vizsgálatokra van szükség, mert csak ezek segítségével dönthető el biztonsággal, hogy valóban vérrögről van-e szó.

Ezért számít életveszélyes állapotnak a trombózis

A késlekedés azért különösen veszélyes, mert a trombózis nem marad feltétlenül a lábban.

Ha a vérrög egy darabja leválik az érfalról, a vénás keringéssel először a szív jobb felébe, majd onnan a tüdő ereibe sodródik. Ha ott elzár egy nagyobb eret, kialakul a tüdőembólia. Ennek tünetei között szerepelhet

• a hirtelen fellépő légszomj,
• a mellkasi fájdalom,
• a szapora szívverés,
• a véres köpet,
• a rosszullét vagy akár az eszméletvesztés is.

A tüdőembólia sürgősségi állapot, amely megfelelő kezelés nélkül perceken vagy órákon belül végzetessé válhat.

Ritkább esetekben a vérrög más szervek keringését is veszélyeztetheti. Ha valakinél olyan veleszületett szívfejlődési rendellenesség áll fenn, amely lehetővé teszi, hogy a vénás keringésből vérrög jusson az artériás oldalra is, akkor agyi érkatasztrófa, vagyis stroke is kialakulhat, ez azonban jóval ritkább szövődmény.

Veszélyesek az otthoni praktikák

A fájó, meleg lábat sokan bedörzsölik, átmozgatják vagy erőteljesen megmasszírozzák, mert azt feltételezik, hogy izomgörcsről vagy izomhúzódásról van szó. Ha azonban a panaszok hátterében valóban mélyvénás trombózis áll, a végtag erőteljes manipulációja nem javasolt, mert ezzel növeljük a szövődmények kialakulásának kockázatát.

A megelőzésen van a hangsúly

A hosszú utazással összefüggő trombózisok jelentős része megelőzhető. Már az is sokat számít, ha

• 3-4 óránként felállunk,
• sétálunk néhány percet,
• ülés közben rendszeresen átmozgatjuk a bokánkat és a vádlit,
• valamint elegendő folyadékot fogyasztunk.

Akiknél eleve magasabb a trombózis kockázata, azoknak érdemes már az utazás előtt egyeztetniük kezelőorvosukkal, mert egyénre szabottan kompressziós harisnya vagy megelőző véralvadásgátló kezelés is szóba jöhet. Egy néhány órás utazás önmagában ritkán vezet súlyos következményekhez, de ha a szervezetben több kockázati tényező van jelen, a hosszú mozdulatlanság már elegendő lehet ahhoz, hogy a veszélyes állapot kialakuljon.

Források:

• The Lancet – G.A.S.M. Elshof, S.M. Söhne, J.F.M. van Weert, et al. – Travel and the risk of deep vein thrombosis
• PLOS Medicine – Suzanne C. Cannegieter, Carine J. M. Doggen, Hans C. van Houwelingen, et al. – Travel-Related Deep Vein Thrombosis: New Insight into Risks and Pathogenesis