Étkezési szokások a demencia kockázatának csökkentésére

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

A polifenolokban gazdag, növényi alapú étrend kedvezően befolyásolhatja az agy öregedésével összefüggő folyamatokat, és hozzájárulhat az egészséges agyi működés megőrzéséhez – állapították meg a Semmelweis Egyetem kutatói. Az összefoglaló tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza: a demencia megelőzésében nem egyetlen élelmiszer, hanem a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás játszhat fontos szerepet.

Mit mutatnak a kutatások?

A bogyós gyümölcsökben, a teában, a kakaóban, a kávéban és az extra szűz olívaolajban található természetes növényi vegyületek, az úgynevezett polifenolok kedvezően befolyásolhatják az Alzheimer-kórhoz és más, az idegsejtek fokozatos pusztulásával járó betegségekhez kapcsolódó biológiai folyamatokat. A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nutrients folyóiratban megjelent összefoglaló tanulmánya szerint ezek az ún. bioaktív vegyületek hozzájárulhatnak az egészséges agyi öregedéshez.

A Semmelweis Egyetem kutatói több száz korábbi laboratóriumi, állatkísérletes, lakossági és klinikai vizsgálat eredményeit összegezték. Az áttekintett kutatások szerint a polifenolok antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásaikon keresztül támogathatják az idegsejtek működését, és mérsékelhetik az agy öregedésével összefüggő káros folyamatokat.

Mik azok a polifenolok?

A polifenolok a növényi eredetű élelmiszerekben természetesen előforduló bioaktív vegyületek. Bár nem számítanak létfontosságú tápanyagoknak, antioxidáns és más biológiai hatásaik révén hozzájárulhatnak a szervezet normál működéséhez és az egészség megőrzéséhez.

Milyen étrend támogathatja az agy egészségét?

A kutatók kiemelt figyelmet fordítottak a mediterrán étrendre, amely bőségesen tartalmaz zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, teljes értékű gabonákat, halat és olívaolajat, valamint az erre épülő MIND-diétára. Utóbbit kifejezetten az agy egészségének támogatására dolgozták ki: a zöld leveles zöldségek és a bogyós gyümölcsök fogyasztását ösztönzi, miközben a vörös húsok, a vaj, a sajtok, az édességek, valamint a sült és gyorsételek fogyasztásának mérséklését javasolja.

Az elemzett vizsgálatokban gyakran szerepeltek a zöld tea egyik fő antioxidánsa (EGCG), a bogyós gyümölcsökben található antociánok, a kakaó flavanoljai, valamint a kurkuma fő hatóanyaga, a kurkumin. Ezek a polifenolok a mediterrán étrendhez hasonló, növényi alapú táplálkozási minták jellegzetes összetevői.

„A polifenolok nem csodaszerek, de a kutatások alapján ígéretes eszközei lehetnek az egészséges agyi öregedés támogatásának. A hangsúly azonban nem az étrend-kiegészítőkön, hanem a változatos, növényi eredetű élelmiszerekben gazdag táplálkozáson van” – mondta dr. Fekete Mónika, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetének adjunktusa, a kutatás vezetője.

Miért nem hat ugyanúgy mindenkinél?

A polifenolok jelentős részét a bélrendszerben élő mikroorganizmusok alakítják át olyan vegyületekké, amelyek hatással lehetnek a gyulladásos folyamatokra, a sejtek energia-anyagcseréjére és az idegrendszer működésére. Mivel a bélmikrobiom összetétele minden embernél eltérő, az azonos étrend sem vált ki feltétlenül ugyanolyan biológiai hatást.

„Ez segíthet megérteni, hogy ugyanaz az étrend miért nem egyformán hat minden emberre. A jövőben a személyre szabott táplálkozás hozzájárulhat annak jobb megértéséhez, hogy kik profitálhatnak leginkább a polifenolokban gazdag étrendből” – emelte ki dr. Mózes Noémi, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetének adjunktusa, a tanulmány első szerzője.

Nincs csodaétrend a demencia ellen

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte több mint 55 millió ember él demenciával, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő évtizedekben tovább növekedhet. A demencia az egyik legjelentősebb időskori egészségügyi kihívásnak számít, ezért egyre nagyobb figyelem irányul azokra az életmódbeli tényezőkre – köztük a táplálkozásra –, amelyek hozzájárulhatnak az agy egészségének megőrzéséhez és a kognitív hanyatlás kockázatának mérsékléséhez.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a biztató humán vizsgálati eredmények ellenére jelenleg nincs elegendő tudományos bizonyíték arra, hogy bármely élelmiszer vagy tápanyag önmagában alkalmas lenne a demencia megelőzésére.

A rendelkezésre álló adatok alapján az egészséges agyi öregedést nem egyetlen „szuperélelmiszer”, hanem a hosszú távon követett, kiegyensúlyozott táplálkozási szokások támogathatják. Az eddigi kutatások arra utalnak, hogy a zöldségekben, gyümölcsökben – különösen bogyós gyümölcsökben –, teljes értékű gabonákban, rostokban, halban és olajos magvakban gazdag, kevésbé feldolgozott étrend hozzájárulhat a kognitív funkciók megőrzéséhez és az egészséges agyi öregedéshez.