Látszik a füstmentes élet eredménye – csökkent a rák okozta halálozás

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Több mint 60 százalékkal csökkent a dohányzással összefüggő daganatok előfordulása a 40–59 éves magyar férfiak körében 2011 és 2023 között, miközben a halálozás is hasonló mértékben mérséklődött. Egy országos adatbázison alapuló elemzés szerint a kedvező változások hátterében elsősorban a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések állhatnak.

Országos adatbázis mutatta ki a kedvező változásokat

A HUN-CANCER EPI kutatási programhoz kapcsolódó eredményeket egészségügyi szakemberek bevonásával mutatták be. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) országos adatbázisára épülő elemzés szerint a változás különösen jelentős a középkorúak körében, azon belül is a 40–59 éves férfiaknál. A részletesebb korcsoportos bontás szerint a 40–49 éves férfiaknál a dohányzással összefüggő daganatok előfordulási rátája 100 ezer főre vetítve 96,5-ről 39,0-re csökkent. Az 50–59 évesek körében még markánsabb mérséklődés látható: ugyanebben az időszakban az előfordulási ráta 505,6-ról 194,3-ra esett vissza. Ez kifejezetten szembetűnő, eddig kevésbé hangsúlyozott kedvező változás.

Nőknél ugyancsak jelentős, 50–60% közötti visszaesés figyelhető meg a dohányzással összefüggő daganatok előfordulása esetében. „Ez a változás népegészségügyi léptékben is kiemelkedő” – hangsúlyozta dr. Kiss Zoltán, az MSD adatkutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense. – „Azt látjuk, hogy egy meghatározó, a halálozásért jelentősen felelős daganatcsoport terhe egy évtized alatt harmadára csökkent a középkorúak körében, ami rendkívül fontos változás, és egyben illeszkedik a fejlett országokban megfigyelhető trendekbe.”

A dohányzással összefüggő daganatok – köztük a tüdő-, gége-, szájüregi, garat-, nyelőcső- és húgyhólyagdaganatok – korábban a daganatos megbetegedések közel 30%-át adták Magyarországon. A kedvező folyamatok a halálozási adatokban is megmutatkoznak: a 40–59 éves korosztályban évente közel 7000-rel kevesebben halnak meg, mint 13 évvel ezelőtt.

A dohányzással összefüggő daganatok előfordulásának változása korcsoportonként, nemenként (2011-2023) /Fotó: Annals of Oncology (2026)

Mi állhat a kedvező trend hátterében?

Dr. Kiss Zoltán szerint a kedvező változás nem tekinthető általános daganatos trendnek. A dohányzással összefüggő daganatok előfordulásának csökkenése ugyanis jóval nagyobb mértékű volt, mint a nem dohányzással összefüggő daganatok esetében tapasztalt mérséklődés. Ez arra utal, hogy a háttérben elsősorban a dohányfüstnek való kitettség csökkenése, ezen belül is a passzív dohányzás visszaszorulása állhat.

A legnagyobb javulás a középkorúaknál volt megfigyelhető, míg az idősebb korosztályokban a csökkenés mérsékeltebbnek bizonyult. Az eredmények összhangban vannak a dohányzás káros hatásainak hosszú távú érvényesülésével.

A kedvező trend egybeesik az elmúlt évtizedek dohányzásellenes intézkedéseivel, köztük a zárt téri dohányzás tilalmának bevezetésével, amely jelentősen csökkentette a passzív dohányfüstnek való kitettséget. „Ez az elmúlt időszak egyik legerősebb hazai bizonyítéka arra, hogy egyes kockázati tényezők célzott csökkentése népességszinten is mérhető hatással járhat” – fogalmazott dr. Kiss Zoltán.

Nem minden daganattípusnál figyelhető meg javulás

Az adatok ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a daganatos megbetegedések alakulása nem mutat egységes képet. A dohányzással összefüggő daganatok számának csökkenésével párhuzamosan egyes más daganattípusok előfordulása növekvő tendenciát mutat a fiatalabb korcsoportokban.

A 40–49 éves lakosság körében 2011 és 2023 között emelkedett a vastag- és végbélrák, az emlődaganat, a prosztatarák és a melanóma gyakorisága, ami további kutatások szükségességére hívja fel a figyelmet.

Az egészségügyi adatok szerepe a megelőzésben

A bemutatott adatok jelentősége túlmutat egyetlen betegségcsoport vizsgálatán. Az egészségügyi adatbázisok elemzése olyan népegészségügyi összefüggések feltárását teszi lehetővé, amelyek segíthetik a jövőbeli prevenciós programok és egészségpolitikai intézkedések megalapozását.

Mindez különösen fontos annak fényében, hogy Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak. A tapasztalatok szerint a kockázati tényezők célzott csökkentése ezen a területen is mérhető egészségnyereséget eredményezhet.

„Az onkológiában már a korábban meghozott lépések kézzelfogható eredményeit és egy átgondolt népegészségügyi modellt látunk” – mondta dr. habil. Bogos Krisztina PhD, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. „A kérdés az, hogy a tüdőrákban és más daganatos betegségek terén tapasztalt pozitív fejlemények mögötti szemléletet sikerül-e átültetni más betegségek megelőzésébe is.” A kutatók egyetértenek abban, hogy a célzott, jól megtervezett népegészségügyi beavatkozások képesek rövid és középtávon is mérhető egészségnyereséget elérni.