Már félórás megszakítás nélküli ülés is növelheti a daganatos halálozás kockázatát

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nemcsak az számít, mennyit ülünk egy nap, hanem az is, milyen hosszan maradunk mozdulatlanul.

• Egészségünkre nézve nemcsak az üléssel töltött idő számít, hanem az is, hogy megszakítjuk-e tevékenységünket
• Már a könnyű mozgás, séta is kedvezőbb lehet a hosszú egyhelyben ülésnél
• A rendszeres testmozgás mellett a napközbeni aktivitás is fontos
• A kutatás nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, de fontos összefüggésre hívja fel a figyelmet

Egy több mint 91 ezer ember adatait elemző kutatás szerint a 30 percnél hosszabb megszakítás nélküli ülés összefüggésbe hozható a daganatos halálozás magasabb kockázatával. Már néhány perc könnyű mozgás is kedvező hatásúnak bizonyult. Mivel a kutatás megfigyeléses jellegű volt, ok-okozati kapcsolatot nem bizonyít. 

A mozgásszegény életmód egészségügyi kockázatairól régóta tudunk, a legtöbb ajánlás azonban elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy mozogjunk többet, sportoljunk rendszeresen. Egy friss, a PLOS Medicine folyóiratban megjelent kutatás szerint azonban az is döntő lehet, hogy mennyi ideig maradunk megszakítás nélkül ülve. 

Minden további ülve töltött óra tovább növelheti a kockázatot

A kutatók több mint 91 ezer, átlagosan 12 éven át követett ember adatait elemezték. A résztvevők aktivitását csuklón viselt mozgásérzékelő eszközök rögzítették, így nem önbevallásra, hanem objektív mérésekre támaszkodhattak. Az eredmények szerint a hosszabb, legalább 30 perces megszakítás nélküli ülő időszakok összefüggést mutattak a daganatos halálozás magasabb kockázatával. Minden további, ilyen módon eltöltött óra körülbelül 9–10 százalékkal nagyobb kockázattal járt együtt. 

Itt nem a napi edzésről van szó, a könnyű mozgás is számít

A vizsgálat egyik fontos üzenete, hogy nem feltétlenül intenzív edzésre van szükség ahhoz, hogy csökkentsük a hosszú ülés káros hatásait. Már az is kedvező lehet, ha a megszakítás nélküli üléssel töltött idő egy részét könnyű mozgásra – például sétára, házimunkára vagy álló tevékenységekre – cseréljük.

Az elemzés alapján napi egy óra könnyű aktivitás 12 százalékkal alacsonyabb daganatos halálozási kockázattal társult, míg napi 30 perc közepes intenzitású mozgás esetén 8 százalékos csökkenést figyeltek meg. Már napi öt perc intenzív testmozgás is kedvező összefüggést mutatott. 

Mit jelenthet ez a mindennapokra vetítve?

Ki ne szeretné, ha munka közben olyan flow-ba kerül, hogy meg is felejtkezik az időről, és – itt a szerkesztőségben például – csak ír, ír, szerkeszt, szerkeszt, hogy aztán mintegy mély álomból ébredve arra ocsúdjon négy órával később, hogy fele annyi idő alatt elvégzett minden aznapra porciózott feladatot?

A kutatás tanulsága szerint azonban nem egészséges így elmerülni semmiben – legalábbis, ha ülő helyzetben végezzük. Kell a tudatosság: nézzük az óránkat, és ha eltelt harminc perc, álljunk fel, menjünk ki egy pohár vízért, nyújtózkodjunk vagy csináljunk bármit, ami nem ülés. A napi vagy heti három edzésünknek ehhez semmi köze, ettől nem leszünk sem izmosabbak, sem karcsúbbak – „csak” nagyobb eséllyel maradunk egészségesek.

És bár érdemes megfogadni ezt a tanácsot, megijedni nem ajánlott: a tárgyalt vizsgálat megfigyeléses jellegű volt, vagyis nem bizonyítja, hogy önmagában a hosszú ülés okozza a daganatos halálozás magasabb kockázatát. Az eredmények ugyanakkor újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a napi aktivitás mintázata – nemcsak a mozgás mennyisége – is fontos szerepet játszhat egészségünk megőrzésében.

Források:

• PLOS Medicine – Prolonged sedentary behaviour and cancer incidence and mortality (2026)
• University of Glasgow / EurekAlert – Prolonged sedentary behavior associated with increased cancer mortality