PFAS az ivóvízben: mit tehetünk a kockázatok ellen?

Európa-szerte egyre nagyobb figyelem irányul a PFAS‑vegyületekre, amelyek elsősorban ipari tevékenységek és különféle fogyasztási termékek használata révén juthatnak a környezetbe. Bár az Európai Unió dolgozik korlátozásukon, a már jelen lévő anyagok kiszűrésére egyéni megoldások is rendelkezésre állnak.

PFAS-vegyületek a mindennapokban

A PFAS-csoport tagjai számos hétköznapi termékben jelen vannak, például szennyeződésálló bevonatokban, festékekben, viaszokban, műanyagokban, kenőanyagokban, növényvédő szerekben és tűzoltóhabokban, de egyes gyorséttermi csomagolásokban is előfordulhatnak. Már igen kis mennyiségben is kimutathatók, és hajlamosak felhalmozódni a szervezetben.

Az emberek többféle módon érintkezhetnek velük: az ivóvízen keresztül, de táplálékkal, fogyasztási cikkek használatával vagy akár munkahelyi környezetben is bekerülhetnek a szervezetbe, derül ki a LAICA nevű, szűrőket forgalmazó cég közleményéből. „Mivel a PFAS-vegyületek az ivóvízbe is bekerülhetnek, érdemes tudatosan védekezni ellenük" – hangsúlyozza Szilágyi Zsolt, a vállalat PR vezetője.

Egészségügyi kockázatok

A PFAS-vegyületek közül a perfluor-oktán-szulfonsav (PFOS) és a perfluor-oktánsav (PFOA) tartozik a leginkább vizsgált anyagok közé. Tartósságuk miatt a környezetben gyakorlatilag nem bomlanak le, és széles körben elterjedtek.

A sajtóközlemény szerint összefüggésbe hozhatók az immunrendszer és a pajzsmirigy működésének megváltozásával, májbetegségekkel, anyagcserezavarokkal, vesebetegségekkel, valamint termékenységi és fejlődési problémákkal.

Szabályozás és szűrési lehetőségek

Az Európai Unió jelenleg is dolgozik a PFAS-anyagok széles körű korlátozásán, amely a gyártástól a fogyasztási termékekig minden területet érinthet. A már környezetbe került vegyületek azonban továbbra is jelen lehetnek az ivóvízben. A szennyeződések csökkentésére megoldást jelenthetnek a célzott vízszűrők.