Valóban jót tesz a bélflórának a kefir?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A fermentált tejtermékek közül a kefir az utóbbi években ismét egyre nagyobb figyelmet kapott, elsősorban a bélflórára és az emésztésre gyakorolt lehetséges kedvező hatásai miatt. A Danone Magyarország felkérésére a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna beszélt arról, milyen szerepe lehet a kefirnek a kiegyensúlyozott étrendben.

Évszázados ital, különleges kultúrával

A kefir eredete a Kaukázus térségéhez köthető, ahol már évszázadokkal ezelőtt is készítettek fermentált tejitalt úgynevezett kefirkultúrák felhasználásával. Ezek baktériumokból és élesztőgombákból álló mikrobiológiai közösségek, amelyek az erjedési folyamat során a tejet savanykás, enyhén szénsavas itallá alakítják. Történeti források szerint a kefirgombákat különösen értékesnek tartották, és generációkon át örökítették tovább.

Miért számít különleges fermentált italnak?

A kefir egyik legfontosabb sajátossága a benne található mikroorganizmusok összetétele. A készítése során jótékony mikrobákat, többek között baktériumokat – például Lactobacillus kefirit – és élesztőgombákat alkalmaznak, így nemcsak tejsavas, hanem alkoholos erjedés is végbemegy.

Ennek köszönhető a kefir jellegzetes, kissé pezsgő íze, és az is, hogy élő baktériumkultúrákat, vagyis probiotikumokat tartalmaz.

„A probiotikumok hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ami nemcsak az emésztési jóllét szempontjából fontos, de az immunrendszer működésére és így az általános közérzetre is hatással lehet. A fermentált tejtermékek rendszeres fogyasztását számos egészségügyi előnnyel összefüggésbe hozták, amelyek közül a legerősebb tudományos bizonyítékok a szénhidrát-anyagcsere és az inzulinérzékenység területén vannak” – mondta Szűcs Zsuzsanna.

A laktózt is könnyebben tolerálhatják egyesek

A kefirt sokan azért fogyasztják szívesen, mert a fermentáció során csökken a tejcukor, vagyis a laktóz mennyisége, ezért általában azok is könnyebben tolerálják, akik a tejet nehezebben emésztik meg.

A tejcukor lebontásáért a szervezetben a laktáz nevű enzim felel, amelynek aktivitása az életkor előrehaladtával csökkenhet. Emiatt a természetesen alacsonyabb laktóztartalmú fermentált tejtermékek, köztük a kefir, idősebb korban is kedvezőbb választást jelenthetnek.

A kefirben található fehérjék – az úgynevezett kazein és savófehérjék – támogatják az ásványi anyagok hasznosulását, miközben maga a termék is kalciumot, magnéziumot, foszfort, káliumot, valamint A-, D- és B-vitaminokat tartalmaz. Alacsonyabb zsírtartalma miatt jól beilleszthető egy kiegyensúlyozott étrendbe is.

Nemcsak önmagában fogyasztható

A kefir sokoldalúan felhasználható fermentált tejtermék. Fogyasztható önmagában tízóraira vagy uzsonnára, de jól kombinálható müzlivel, granolával, gyümölcsökkel és olajos magvakkal is.

Gyakran használják turmixokhoz és „overnight” zabkásákhoz, ugyanakkor sós ételek készítésénél is alkalmazható: salátaöntetek, mártogatósok, főzelékek vagy rakott ételek alapanyagaként is megjelenhet.

A nyári időszakban a fagyasztott kefires desszertek is népszerűek lehetnek, gyümölcsökkel kombinálva akár a hagyományos jégkrémek alternatíváját is jelenthetik.

Csodaszer ugyan nem, de hasznos része lehet az étrendnek

A kefir önmagában nem helyettesíti a kiegyensúlyozott táplálkozást, ugyanakkor annak részeként több kedvező élettani hatással is összefüggésbe hozható. Élő baktériumkultúrái támogathatják a bélflóra egyensúlyát, miközben tápanyagtartalma hozzájárulhat a szervezet megfelelő működéséhez.

Sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően könnyen beilleszthető a mindennapi étrendbe is. Az ősi eredetű, kaukázusi fermentált ital az elmúlt években ismét egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.